Aranyoskáim!

Ma a kábítószerek használatáról, terjesztéséről, és a droggal való visszaélésről írok nektek. Bízva abban, hogy már ti is tudjátok: a Büntető Törvénykönyv szabályozását szigorították. Most már, 12 éves korotoktól fogva büntethetőek vagytok. Ráadásul, ha ráálltok az anyagra, még elvonóra sem tudtok elmenni, ha meggondolnátok magatokat, mert, pl. az egyik társatok belehal, és ettől megijedtek, ti magatok is. Nincsenek nektek szóló, célzott kezelési formák, és nem állnak rendelkezésre addiktológiai osztályok sem. Ami pedig azt jelenti: mehettek a súlyos függő felnőttek közé, akik esetleg már ön- és közveszélyesek. Tényleg ezt akarjátok? ….

Aranyoskáim!

Sok mindenről beszéltünk már a szülői elidegenítés (PAS) kapcsán, előző levelemben a hatóságok bevonásának esetével fejeztem be a mondanivalómat. Ha azt hiszitek, ezt nem lehet már tovább fokozni, nagyon tévedtek. Mert, sajnos, lehet. És az eseménylánc folytatása már végzetes hatással lesz az életetekre, ha a folyamatot nem lehet megállítani.

Aranyoskáim!

Ma arról fogunk beszélgetni, hogy nem mind arany, ami fénylik, azaz: nem minden szeretet, ami annak látszik, nem minden jóindulat, ami annak látszik. Nehéz, és lélekpróbáló téma lesz ez, nem is mindenhol lesz ép elmével felfogható. De bízom abban, hogy a lényeg ezzel a leírással mégis, valamennyire kézzel foghatóvá válik. Igen. Folytatom a szülői elidegenítésről (PAS-ról) szóló leírásomat.

Aranyoskáim!

Tegnap, futólag említettem a szülői elidegenítés (PAS) fogalmát, majd rájöttem arra: még nem magyaráztam el számotokra azt, hogy ez a folyamat mit is jelent. Ma arról írok nektek, milyen jelekből vehetitek észre, hogy az elidegenítésetek az egyik szülőtöktől elkezdődött. Ha ugyanis nem tudtok arról, milyen játszmához használnak föl titeket, tenni sem fogtok tudni ellene.

Aranyoskáim!

Ma az olyan szülőkről, munkatársakról, barátokról írok nektek, akik mellett nem érzitek jól magatokat, de nem tudjátok megfogalmazni az okát. Csak azt veszitek észre, hogy adtok, és adtok, de mindez nincs viszonozva, a ti energiabefektetésetek a kapcsolatotokban klasszisokkal több, mint amit viszonzásként kaptok. Ennek következtében, már gyermekkorban nagyon erős megfelelési kényszer alakul ki bennetek, de soha, semmi nem elég jó, és főként: nem elég. … Igen-igen. Ma a pszichopata személyiség, így a PAS induktor jellemzőiről beszélgetünk.

Aranyoskáim!

Ma elmesélem nektek az Igásló esetét a Mártírkirálynővel. Mert, ha munkahelyetek lesz, nagyon könnyen belebotolhattok a Mártírkirálynő típusába, akivel szemben ti kizárólag Igáslovak lehettek. Családtagok között is gyakran előfordul. Az ilyen típusú találkozások vége mindig is az lesz, hogy ti érzitek kevésnek magatokat, akkor, amikor tulajdonképpen ti teljesítetek valójában. A Mártírkirálynő pedig minden babért le fog aratni, érdemi munkavégzés nélkül, és az ostor mindig az ő kezében van. Ha véget akartok vetni az ilyen jellegű kapcsolatoknak, akkor pedig az Igásló át kell, hogy váltson – a Mártírkirálynő irányításában – a Bűnbak szerepére. …

Aranyoskáim!

Nem irigyellek titeket, ha belegondolok: rátok, a ti életetekre milyen hatással lesz majd Lázárunk (a Nagyot Mondó Juhász) legújabb agymenése. Köztudott, hogy be is vezetik, amit ő kiejt a száján. Most azt találta mondani, hogy a hozzátartozóink sírhelyeit nem lehet többé megváltani, hosszabb távra. Természetesen az agyi kapacitás addig már nem terjed ki, hogy ha „lejár” a sírhely megváltásának ideje, akkor mi lesz a halottainkkal. Nagyot Mondó Juhászunk megelégszik annyival, hogy e rendelkezés bevezetése után majd Állam Bácsi, a mi és a ti pénzetekből kárpótolja az egyházat eme bevételkiesés miatt. …

Már eleve egy agymenés egyébként, hogy üzletet csinálnak halottaink végtisztességéből, Aranyaim. És ezt Állam Bácsi engedélyezi az egyháznak. Mintegy utolsó sarcot, fizettetik ki ezt a családokkal. Nem véletlen az a mondás, ami az urakat a „kutyabőr” meglétével emlegeti. Hiszen abból gazdagodnak, amit a pórnépekről lehúznak. Ha az az utolsó bőr, akkor azon.

Aranyoskáim!

Képzeljétek el, tegnap engem is megtaláltak azok a fiatalok, akik az idősek átveréséből élnek. Sokszor hallottam már róluk, a módszereikről, sőt, Apjukom még felvételt is mutatott erről, amit a Youtube-ra töltöttek fel, de a telefonhívás közben mégis volt egy olyan fél perc, amikor elhittem, hogy tényleg „nyertem”. … Olyan jó érzés volt. Egészen addig, míg nem jött a felismerés. … Elmesélem nektek.

Ugye, sok ilyen esetről van tudomásom, Kedveseim, mégis, ezek az elkövetők olyan szinten vezettek meg még engem is, hogy utólag már elszégyelltem magam. Mégis, mindenki okulására leírom, mi történt.

Aranyoskáim!

Ma a vidéki élet árnyoldalairól és a vidéki emberek nehézségeiről írok nektek. Minden élethelyzetnek vannak ugyanis előnyei, és hátrányai is. Emberileg előnyei vannak a vidéki létnek, létfenntartás szempontjából azonban szinte kizárólag hátrányai vannak. Az előnyöket már előző két levelemben kifejtettem, most csak a hátrányokról beszélek, témakörökre bontva. Ez egy hosszú, és szomorú levél lesz.

Aranyoskáim!

Folytatom a vidéki életről szóló mesémet. Fontos, hogy meseként aposztrofálom, hiszen igen sok támadást kaptam levelem első részéért, azon okból kifolyóan, amit ott és akkor leírtam. Ezekkel a rosszindulatú megjegyzésekkel bizonyítani is tudom, ily módon, hogy milyen szintű diszkriminációt szenvednek el a vidéki emberek a városi emberektől, csak azért, mert ők vidékiek, más mentalitással, más világnézettel rendekeznek – és mindez tűrhetetlen a városi gondolkodású ember számára.