Aranyoskáim!

Tegnap este, a Híradóban vezető hír volt, hogy milyen mértékben emelkedett a gyermekszegénység hazánkban, a legutóbbi adatok nyilvánosságra kerülése óta. A legutolsó adat szerint 250 ezer gyermek éhezett hazánkban – ma ez a szám 750 ezerre tehető. … Miközben a Központi Hírharsona attól hangos, hogy hazánknak sikerült az EU-n belül a leginkább csökkenteni a társadalmi szegénységet. A sikersztorit beárnyékolja kissé, hogy a hivatalos statisztikai adatszolgáltató KSH-nak megtiltották a szegénység mérését, de a létminimumhoz szükséges adatok kiszámítását is, mégpedig 2015.ben. A családügyi államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján pedig azt jelentette ki:

„… nem véletlen, hogy nem mérik ezeket az adatokat.”

Nos, ebben jómagam is biztos vagyok. Ha ugyanis mérnék, kiderülne, hogy már megint nem mondanak igazat a szegénység mértékéről egy olyan országban, ahol jól saccolhatóan minden harmadik ember napi megélhetési gondokkal küzd ma már. Gúnyosan egyébként még azt is hozzáfűzte mondanivalójához:

„Adatokat ma már bárki szolgáltathat, ezeket nem kell komolyan venni. …”

Csakhogy a szóban forgó számadatot hiteles forrás, a Policy Agenda szolgáltatta. Bemutatom nektek méréseik eredményét.

Az eredmények azt mutatják, hogy hazánkban, a tavalyi év vonatkozásában a lakosság 30%-a élt olyan háztartásban, ahol a család jövedelme nem érte el a létminimum szintjét. Ugyanakkor a gyermekes családok 42%-a élt létminimum alatt. A szervezet megállapítása szerint a gyermekes családok váltak mára a legkiszolgáltatottabb társadalmi réteggé, minek okán tovább bontották a megélhetésükre vonatkozó adatsort. Eredmény: az 1-2 gyermekes családok 41%-a, a 3, vagy annál több gyermekes családok 49%-a tartozik a létminimum alatt élők táborába.

Különbséget tett a kutatás abban is, hogy hol élnek ezek a családok. Kiderült: a fővárosban élő családok 23%-a, a vidéken élő családok 54%-a él szegénységben.

Meghatároztak egy külön kategóriát is, amit az ún. társadalmi minimum jelent. A társadalmi minimum

„szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.”

Kimutatásra került, hogy a gyermeket nevelő családok mindössze 32%-a él a társadalmi minimum szintje felett.

Aranyoskáim!

A vizsgálati eredmények ide kattintva elolvashatók.

Meg kell, hogy említsem: a Híradóban lenyilatkoztattak egy Jobbikos politikust is, aki azt mondta:

"Aki gyermeket vállal, annak bizony szembe kell néznie a szegénységgel ma már. ..."

Ehhez képest egy kiugrott Jobbikos politikusnő azt nyilatkozta, tegnapelőtt:

"Minden nő számára, aki az abortusz mellett dönt, tegyék kötelezővé, hogy a műtét elvégzését megelőzően hallgassa meg gyermeke szívhangját."

... és akkor most mindenki szabadon gondolkozzon el azon: miért ilyen magas hazánkban az abortuszok száma. ...

Szeretettel ölel titeket:

Öreganyus

Ha várod a következő történetet, akkor, kérlek, like-old a Nádfedeles blog Facebook oldalát,ide kattintva,  Ott kerül megosztásra elsőként. Ha elégedett vagy a tartalommal, like-olhatod, és meg is oszthatod, ha időd, és kedved engedi. Ha pedig átviszed a tartalmat egy másik blogra, kérlek, linkelj vissza