Nádfedeles

Csak ülök és mesélek ...

Létezik-e elévülés a végrehajtási eljárás alatt?

2018. július 22. 08:04 - Öreganyus

birosagi_kalapacs.jpgAranyoskáim!

Máig nem tudtam feldolgozni az inárcsi tragédiát. Ott, a gyilkosság végrehajtási eljárás keretein belül történt. Sajnos, egyre nagyobb divattá vált napjainkra, hogy a közösségi oldalon egymást uszítják az adósok a végrehajtási eljárásban részt vevő végrehajtókra, rendőrökre, és most már a hivatalnokokra is. 5 évvel ezelőtt mélyen beleástam magam a végrehajtási törvénybe, feltártam, hogy az bizony nem rendelkezik a végrehajtási eljárásban részt vevő gyermekek jogairól, ezeket ebben az eljárásban nem képviseli, és nem tudja érvényesíteni senki.

Az azóta eltelt időben a végrehajtási eljárásokra vonatkozó törvényt többször is módosították, a legutóbbi módosítás idén január 01.-től lépett életbe. Ez a módosítás a végrehajtási jog elévülésére vonatkozik. Ki kell emelnem: bármennyiszer is módosítottak ezen a törvényen, egyetlen módosítás sem irányul a gyermekek jogainak érvényesítésére a végrehajtási eljárásokban. Még idén, a Családok Évében sem figyelnek oda arra, hogy a gyermekek, bár nem voltak részesei a szülő kötelezettségvállalásának, ám a végrehajtási eljárásnak mégis aktív részeseivé teszik őket. Úgy vonják tehát őket ezen eljárás alá, és vesznek el tőlük mindent, amit addig magukénak tudtak, hogy ebben az eljárásban jogi védelmet a gyermekeknek nem biztosít a vonatkozó törvény.

De térjünk vissza a végrehajtási igény elévülésének kérdésére, méghozzá az új szabályok szerint. Az elévülés az adott jogi igény érvényesítésére nyitva álló, és jogszabályban megállapított határidő elteltét jelenti. Hozzá kell azonban tenni: elévülés esetén az adott jogi igény továbbra is fennáll, de azt már bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Most már nincs egyformán azonos határidő-megjelölés az elévülésre, hanem azt a követelés típusától teszik függővé. Általánosan 5 év, de ettől el is térhetnek. 5 évvel ezelőtt kifogásoltam, hogy a pénzintézetek érdekeit védi kizárólagosan a végrehajtási törvény. Ez, a tömérdek módosítgatás után sincs másként. Ugyanis minden más szolgáltatói követelés 5 éven belül évül el, a banki követelésnél viszont nyitva hagyták az 5 év elévülési időt.

(…. ami, valljuk be, őszintén, a bankok számára hatalmas lehetőség, tekintve, hogy bár a szerződést felmondják, de a tartozás összegére nem késedelmi kamatot számolnak, hanem a felmondott szerződés szerinti kamatokkal emelkedik az adós tartozása. Ez az a tény, ami miatt az adósok képtelenek megfelelni a bankok pénzéhségének, még a végrehajtási eljárásban is. Sosem tudnak ugyanis kikeveredni a banki követelésekből. A civil adós érdekvédelem figyelme ezidáig nem terjedt ki arra, hogy a banki követeléskezelésben és behajtási folyamatban hogyan, s miként számolják a tőketartozásra a kamatokat.)

No, de: elévülés. Mint említettem, a végrehajtandó követelés típusától függ az elévülés. A végrehajtási jog elévülésének kezdete az a nap, amikor az önkéntes teljesítésre nyitva álló határidő eltelt. Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy ha bírósági útra terelődik a követeléskezelés, akkor a bíró az elévülési idővel nem kell, hogy törődjön hivatalból – az új szabályok szerint. Most már ugyanis csak akkor veszi figyelembe az elévülést, ha erre vonatkozó kérelmet terjesztenek elé. Az egyik főszabály ugyanis az lett, hogy a végrehajtás elrendelésénél nem kell vizsgálni azt, hogy a követelés egyáltalán elévült-e, vagy sem. Ha ugyanis a végrehajtásnak a Vht. 13.§.-ában szabályozott feltételei fennállnak, akkor nem kell tekintettel lenni arra, hogy a végrehajtást kérő a végrehajtási igényét az elévülési időn túl jelezte.

Az új szabályok ugyanis azt mondják: az elévülés a végrehajtás elrendelésére nem hat ki.

Azt már említettem, Drágáim, hogy a banki követelések esetében nyitva hagytak 5 egész évet az elévülésre, hogy azok, húsos kamatokkal tovább növelhessék az adósok tartozásait. Ettől azonban eltérnek az alábbi esetek: a gyám elszámoltatására csak 1 év áll rendelkezésre (a gyermekeknek, a fogyatékosoknak ebben az esetben, mint láthatjuk, nincsenek jogaik). A kellékszavatossági igény szintén 1 éven belül évül el. A fogyasztó és vállalkozás közötti, fogyasztói-kellékszavatossági igény 2 év alatt évül el, kivéve, ha ingatlanról van szó, mert akkor itt is tartja magát az 5 év. A fuvarozási- és szállítmányozási szerződésből fakadó igények elévülése: 1 év. A veszélyes üzemi felelősségből eredő, munkahelyi károk 3 év alatt évülnek el, csakúgy, mint az egyéb munkajogi igények. Bűncselekménnyel okozott kár esetén ennek megtérítésére több, mint 5 év áll rendelkezésre, egészen a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig jogos az ezirányú követelés. A tartásdíj igény mindössze 6 hónapra visszamenően érvényesíthető – kivéve, ha alapos indokkal késett az igényérvényesítéssel a végrehajtást kérő.

Kiemelem, mert jól látható: a gyám elszámoltatása és a tartásdíj igény érvényesítése mindegyike a gyermekek jogait érintő kérdés, a végrehajtási eljáráson belül. Az egyik esetben egy év, a másik esetben fél év az elévülési idő. Most vegyük szemre a bankok igényérvényesítési idejét: ez pedig 5 év (pontosabban: 15 év). …

A bankok ugyanis nemcsak az 5 éves elévülési idővel tudnak májerkedni a végrehajtási eljárásban, mert a közjegyzőkre vonatkozó törvény kimondja: a közjegyző által, a végrehajtási eljárásról szóló törvény szerinti, 5 éven belül kiállított Fizetési Meghagyás jogerőre emelkedésétől számítottan a végrehajtási jog 10 éves elévülési időt nyer. És ebben a formában máris 15 évet adott a jogalkotó a bankoknak arra, hogy gyönyörűen felketyegtesse a tőketartozás kamatait, az adós terhére (ne feledjük: mindez akkor történik, amikor a gyermekek követelés-érvényesítésére mindössze vagy fél-, vagy egy évet ad ugyanaz a jogalkotó).

Itt ki kell emelnem, amit már régóta vitatok: a bankok többsége nem a törvény szerinti késedelmi kamattal számol, hanem az eredeti, a már felmondott szerződésből, a törvény megkerülésével életben tartott, a kamat kiszámítására vonatkozó (egyébként már felmondott) szerződési ponttal, úgymint kamatszámítási móddal, mesterségesen generálva fölfelé a követelését. Ez tény. És ez ellen nincs jogorvoslat. Szóval egy felmondott szerződés egyetlen pontját életben hagyva és tartva teszik a bankok kifizethetetlenné a tőketartozást.

Hivatalból kizárólag a tartásdíj igény esetében veszik figyelembe az elévülési időt. A többi végrehajtási jogalap esetében, ha az adós nem figyel, akkor bármikor, bárki végrehajthat rajta. A tartásdíj esetében azonban jelentős változás, hogy a 6 hónapnál régebbi végrehajtási igény is végrehajtható, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a tartásdíj hátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy a tartásdíj igényének érvényesítését alapos okból mulasztotta el. Ha mindez bizonyítást nyer a bíró előtt, akkor a tartásdíj igény 3 évre visszamenően is érvényesíthető.

Az elévülési idő másik nagy csavarja az, hogy ha alapos indokkal, az elévülési idő után nyújtja be a végrehajtást kérő a követelési igényét, akkor a már lejárt elévülési idő számítása is újra kezdődik. Ezt a folyamatot a jog úgy nevezi: az elévülés nyugvása (addig tart, amíg a követelési igény előterjesztése a mentő körülmény miatt nem történt meg, tehát, amíg maga a mentő körülmény fennállt).

Az új szabályok szerint a követelés teljesítésére vonatkozó írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülési időt, így az nem kezdődik újból. Kivétel ez alól: ha a kötelezettség vállalásáról szóló szerződésbe belefoglalták, így kikötötték azt a tényt, hogy az írásbeli felszólítások megszakítják az elévülési időt.

Megszakad az elévülési idő, ha a követelés végrehajtása bíróságra kerül, és a bírósági eljárás érdemi határozat meghozatalával fejeződik be. Nyugszik az elévülési idő, ha a bírósági eljárásban a bíró szüneteltetést rendel el.

Elévülhet a követelés a végrehajtási eljárásban is, mégpedig akkor, ha a végrehajtási eljárás alapját nem bírósági ítélet, hanem közjegyzői okirat adja. Ilyenkor ugyanis a jogosult az elévülést megszakító bírósági eljárás nélkül tudja a követelését érvényesíteni, és így nincs olyan jogi tény, amely megszakítaná a követelés elévülését. Az elévülési idő számítása nem nyugszik abban az esetben sem, ha a végrehajtó az eljárásban, jegyzőkönyvvel a végrehajtás szüneteltetését rendeli el. Tehát ebben a formában a végrehajtás szüneteltetése alatt az elévülés nem nyugszik, ezáltal bekövetkezhet a követelési igény elévülése.

Aranyoskáim!

Fontos, hogy ne hagyjátok figyelmen kívül: az elévülési időről csak a bíróság dönthet. Akinek nem kötelessége, csak pár esetben ezt a tényt hivatalból figyelembe venni. Ugyanakkor, ha a kereseti kérelem tartalmaz erre irányuló észrevételt, akkor vizsgálja, és dönt az elévülési idő kérdésében.

Azaz: nemcsak a bíró, de az eljáró végrehajtó sem veszi figyelembe a követelés előterjesztésénél az elévülési idő esetleges leteltét (a törvény legalábbis ezt írja elő számukra). Ha ugyanis az adós nem kéri egyikőjüktől sem az elévülési idő vizsgálatát, akkor nekik ezzel nem is kötelességük foglalkozni. További fontos tény az is: ha a végrehajtási eljárás ideje alatt következik be az elévülés, még ebben az esetben sem fejezheti be a végrehajtó az eljárását. Passzív cselekményt ugyanis számára a vonatkozó törvény nem engedélyez. Ebben az esetben is, csak akkor szűnik meg a végrehajtási eljárás, ha az adós, az elévülési időre vonatkozó figyelemfelhívó kérelmét előterjesztette a bíróság, és nem a végrehajtó felé – tekintve, hogy a végrehajtó nem jelezheti a bíróság részére, hogy az elvülési idő leteltével be szeretné fejezni az eljárását.

Fontos szabály ugyanis: ha a végrehajtást kérő nem jelenti be a végrehajtónak az elévülési idő leteltét, ezzel együtt nem fizeti ki a végrehajtási eljárás költségeit a végrehajtónak, akkor a végrehajtási eljárás (ha az adós nem kéri a bíróságtól az elévülési idő vizsgálatát) tovább folytatódik, akkor is, ha az elévülési idő eltelt.

Ilyenek a törvényeink. A végrehajtónak ugyanis még a hivatalból figyelembe veendő elévülési idő esetében sincs jogosítványa arra, hogy az elévülést a bíróság felé jelezze. Csak a végrehajtást kérő elismerése alapján lehet ezekben az esetekben, nemperes eljárásban megszüntetni a végrehajtási eljárást, egyébként az adósnak peres eljárásban kell érvényesítenie az elévülést. (Vht. 41.§.(1.) bekezdés új szabálya, illetve 82/A.§.(6.) bekezdése).

Szóval, mielőtt kést rántanánk egy végrehajtási eljáráson belül, gondolkozzunk, és ismerjük meg ezeket a logika nélküli, emberséget nem ismerő jogszabályokat. És éljünk a lehetőségeinkkel. Mert a hiányos jogalkotás folytán mindenhol vannak kiskapuk.

Szeretettel ölel titeket:

Öreganyus

 

Ha várod a következő történetet, akkor, kérlek, like-old a Nádfedeles blog Facebook oldalát,ide kattintva,  Ott kerül megosztásra elsőként. Ha elégedett vagy a tartalommal, like-olhatod, és meg is oszthatod, ha időd, és kedved engedi. Ha pedig átviszed a tartalmat egy másik blogra, kérlek, linkelj vissza