Nádfedeles

Csak ülök és mesélek ...

Tévedni emberi dolog ...

2018. június 27. 07:14 - Öreganyus

locsolas-a-gyumolcsosben-kep-mkszn.jpgAranyoskáim!

A mai biztosítékomat is kiverték – mégpedig a Jövő Nemzedékek Szószólójának egy hivatalos közleménye. A Szószóló úgy látja: azzal, ha engedélyezik a kútfúrásokat, ellenőrizhetetlenné válik a vízkivétel, ezzel veszélybe sodródik hazánk vízellátása. … Vidéki emberként, kúttal az udvaromon, reagálnék erre a feltevésre.

… és nemes egyszerűséggel csak agymenésnek – és az emberek kifosztására irányuló szándéknak minősítem. Meg is fogom indokolni.

Engedjétek meg, hogy a lényeggel kezdjem: ha betiltják a kutakat, illetve, a meglévőket megadóztatják, ahogyan azt eltervezték, s amiért most a Szószóló kardoskodik, akkor egyértelműen még jobban szívatják a vidéki embereket, mint eddig. Kifejtem.

A veteményt, főleg ebben az idétlen időjárásban igen sűrűn kell locsolni. A paprikát, paradicsomot árasztani is szükséges, hogy talpon maradhasson. Nomármost. Ehhez nem kevés vízmennyiség szükséges. Amit, ha van kutunk, abból, egy szivattyú segítségével biztosítani tudunk. Ebben az esetben csak áramszámlát fizetünk, amellyel működik a szivattyú. A másik lehetőség: felfogjuk az esővizet, és abból locsolunk. (De ezt csak félve, és csak nektek említem meg, mert ha a jogalkotó erre rájön, akkor még az esőviz felfogását is meg fogja adóztatni. …)

Abban az esetben tehát, ha a saját kutak létesítését és használatát betiltják, akkor a csapról kell majd locsolni, ami azt jelenti: egy kisebb veteményes locsolási igénye, kútról való locsolással vegyítve is havi 2,5-3 m3. Ebben az esetben ennyi plusz vízdíjat fizet ki a veteményes tulajdonosa, és, ha olyan községben él, ahol be van vezetékelve a szennyvízelvezetés, a locsoláshoz elhasznált vízhez még hozzányomják a szennyvíz-költséget is, függetlenül attól, hogy a locsoláskor elhasznált víz nem megy bele a szennyvízrendszerbe, végtermékként.

Úgy is mondhatnám: igénybe nem vett szolgáltatást is kifizettetnek azzal a kisgazdával, aki a saját portáján, csapvízzel locsolja a saját veteményesét. A locsoláshoz elhasznált vízköbméter ára így háromszorozódhat meg – az emberek tudta és beleegyezése nélkül (merthogy a fölbe visszalocsolt víz nem megy bele a szennyvízrendszerbe).

Momost. A Jövő Nemzedékek Szószólója e mellett a megoldás mellett kardoskodik, de kívánatos köntösbe igyekszik bújtatni a mondanivalóját, mondván:

„A javaslat veszélyeztetné ivóvízkészleteinket, ellehetetlenítené a vizek igazságos elosztását, veszélybe sodorná a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét, mert korlátozná a megelőzést szolgáló állami beavatkozás lehetőségét.”

Ebben a kijelentésben több izgalmas dolog is teret kap, de most csak az egyikre térnék rá: korlátozza az állami beavatkozás lehetőségét. Felettébb érdekesnek tartom, hogy ugyanakkor, amikor ezt kijelenti a Jövő Szószólója, nem aggasztja az a helyzet, amelyet a bányák külszíni fejtései okoznak. A külszíni fejétesek során ugyanis kiszivattyúzzák a talajból az összes vizet, annak érdekében, hogy a szenet ki tudják termelni. A talajból kiszivattyúzott vizek olyan mértékű repedéseket okoznak a talajon, hogy az öklöm belefér. És, ha reped a talaj, mozog a repedő talajon álló ház. Majd egy idő után szét is esik – és ezért sem a biztosítók, sem a bánya, sem az állam nem vállal felelősséget, és nem kártalanítja azokat az embereket, akiknek háza olyan területen áll, amely terület alól a bánya, a terjeszkedésével kiszivattyúzta az összes vizet.

Ami pedig azt jelenti: a portán lévő kút saját használata a Szószóló szerint nagyobb veszélyeket hordoz magában, mint a bánya által, többszázezer hektoszámra, ellenőrzés nélkül a talajból kiszivattyúzott vízmennyiség. Hozzátéve és kiemelve: a talajból a bánya által elszivattyúzott vízmennyiség okán nemcsak reped a talaj, de terméketlenné is válik. Ugyanis, ha nincs, ami táplálja a gyökeret, akkor nincs, ami teremjen. Másként fogalmazva: a saját kútról való locsolás értéket teremt, a bánya által kiszivattyúzott víz értéktől foszt meg, de bevételt termel az államnak, és a tűzközeli vállalkozóknak. Ebben a formában pedig a központosított kommunikáció szerint a saját kútból való locsolás ártalmas és káros a környezetre, a bánya által a talajból kivont vízmennyiség pedig kellő, szükséges, és egyáltalán nem környezetkárosító hatású. …

Lehet, azzal van a gond, hogy a saját kutak 80 méter fölött vannak – bár a talajszint alatt -, a bánya pedig ezen szint alatt szipolyozza ki a természetet. Ezen logika mentén azt kérdezem: ha a saját portámon lévő kutamat lefúratom 80 méter alá, akkor már nem károsítom a környezetet? Hiszen akkor arról a szintről locsolok, mint ahol a bánya kártékonykodik. … A közlemény ugyanis kitér arra is:

„ Másfelől romlik a felszín alatti vizek minőségvédelme, mert a 80 méter mélységig engedély nélkül fúrt kutak a vízzáró rétegeket áttörve szennyezést juttathatnak a mélyebb rétegekbe.”

Kérdem én: és a bánya? Ő mit művel a környezettel? Tényleg a magánkutak jelentik ezt a hatalmas veszélyt, amit most elhitetni igyekszik a Szószóló az emberekkel? …

Aranyoskáim!

Láthatjátok: a Jövő Nemzedékek Szószólója tűzzel-vassal tiltakozik az ellen, hogy bárki, a  saját udvarán kutat fúrasson, illetve a meglévő kútját adófizetés nélkül használhassa. Amellett kardoskodik, hogy ellenőrzött körülmények között termeljenek, öntözéses-módszerrel a gazdák.

Igen, lehet, hogy a nagygazdálkodók esetében ennek így kell lennie. No de a kis veteményesét a saját portáján lévő kútból locsoló háziasszonyt szívatná meg a Szószóló azzal, ha megfizetteti, vagy megtiltja a saját kút használatát.

Mert keveri a szezont a fazonnal.

Egyébként, már most borítékolom: ha a Szószóló sikerrel jár, és az ő verziója talál meghallgatásra, akkor a kisveteményesek megszűnnek létezni. Sok szegény család gyermekei a szükséges vitaminmennyiségtől pedig el fognak esni, mert a boltokban nem tudják megvásárolni azt, amit egyébként, a kútról való locsolással, tulajdonképpen minimális költséggel meg tudnak, a gyermekeik és családjaik számára a gazdasszonyok termelni. Nem beszélve a téli vitamin- és ásványianyag biztosításáról sem, amit a veteményesből kitermelt zöldségek-gyümölcsök tartósítása jelent.

Egyszerű, paraszti logikával, innen üzenem tehát a Jövő Nemzedékek Szószólójának: itt az ideje felhagyni a kis emberek szívatásával, és a figyelmét oda koncentrálni, ahol valóban környezetkárosítást követnek el. A kútból való locsolással ugyanis a paraszti világ a kiszivattyúzott vizet a locsolással visszaadja a földnek. A bánya ezzel szemben a talajból kivont vizet sosem pótolja, miközben a bányaterületek környékén álló házakat romba dönti, a kerteket pedig terméketlenné teszi.

Nem is beszélve a veszélyes anyagokat tároló és feldolgozó üzemek talajt károsító tevékenységéről. Ugye, nem volt még olyan régen a vörösiszap-katasztrófa, hogy ne emlékeznénk rá? … Szóval, ahol kellene vizsgálódnia, ott nem vizsgálódik, de ahol szopatni kell a kisembert, ott odateszi magát.

Szégyen, és gyalázat.

Szeretettel ölel titeket:

Öreganyus

Fotó: MKSZN

 

Ha várod a következő történetet, akkor, kérlek, like-old a Nádfedeles blog Facebook oldalát,ide kattintva,  Ott kerül megosztásra elsőként. Ha elégedett vagy a tartalommal, like-olhatod, és meg is oszthatod, ha időd, és kedved engedi. Ha pedig átviszed a tartalmat egy másik blogra, kérlek, linkelj vissza