Aranyoskáim!
Mától több ezer család kerülhet az utcára, mert a lejáró kilakoltatási moratórium ezt lehetővé teszi. A kisebbik vezérpárt elnöke azonban, tegnap bejelentette, hogy ők bizony, Nagy Megmentőként kidolgoznak egy olyan törvénycsomagot, amely lehetővé teszi majd a végrehajtási eljárások felfüggesztését, és a könnyített törlesztő részletek bevezetését is, a családok számára.
Hogy ez milyen jól hangzik! Hogy ez mennyire jól példázza a keresztényi könyörületet! … Csak kár, hogy ezek a törvények már ezer éve hatályban vannak, és ha a végrehajtók betartanák őket, akkor ebben a formában az adósok máris tudnának élni ezekkel a lehetőségekkel. Ezek a törvények az önkormányzatokra ugyanúgy vonatkoznak egyébként, mint a végrehajtókra. Csak, mivel egyiküknek sincs felsőbb minisztériumi szerve, nem is ellenőrzi senki, hogy a törvényeknek megfelelően végzik-e a munkájukat.
5 évvel ezelőtt, az akkori ombudsman, a vonatkozó észrevételeim nyomán országos, átfogó vizsgálatot indított, a végrehajtási eljárásokban – lévén nem volt más felettes szerv, akihez fordulhattam volna – akkor módosították is a végrehajtási eljárásokról szóló törvényt (igaz, nem úgy, ahogyan észrevételeztem, hanem jóval hiányosabban, de az eredmény kicsivel több volt így is, mint a semmi). A Kamara szerint ugyanis mindig, minden rendben van. … Most újra az ombudsmanhoz lehetne fordulni a végrehajtási eljárásokban még ma is tapasztalható törvénysértések miatt, hiszen a hatályban lévő törvényeket még ma sem tartják be. Ha betartanák, nem volna szükség még egy újabb, KDNP által javasolt olyan törvényre, amely egyébként már létezik, és hatályban is van, és ugyanúgy nem fogja betartani a kutya sem, mint azt, amit már ma is be kellene tartania. Ugyanis a végrehajtók nem tudnak róla, eltűnt a látókörükből. …
Két részletre bontanám a nagyon jól hangzó KDNP-s bejelentést, a tisztán látás végett.
Könnyített törlesztési csomagok kidolgozása
A jogalkotó nem nyúlhat bele a végrehajtást kérő és az adós közötti, a törlesztésre vonatkozó megállapításba, még akkor sem, ha ez (főleg az EU-s vizsgálat tükrében) jól hangzik. Miért nem? Mert a Polgári Törvénykönyvünk (Ptk.) már rendelkezik arról, hogy ha a végrehajtást kérő az adós törlesztésre vonatkozó, és a saját anyagi lehetőségeihez mért ajánlatát nem fogadja el a törlesztésre vonatkozóan, akkor a végrehajtást kérő nem követelheti tovább az adóstól a teljesítést. Ugyanis ezekben az esetekben maga a végrehajtást kérő akadályozza meg és lehetetleníti el az adós teljesítését, tartozása vonatkozásában. (2013-tól hatályban, de már a régi Ptk.-ban is szerepelt ez a kitétel).
Ezzel párhuzamban létezik a végrehajtók eljárására vonatkozó azon törvény, amely kimondja: a végrehajtónak kötelessége közvetíteni az adós és a végrehajtást kérő között, az adós törlesztési lehetőségeinek vonatkozásában, egyben a végrehajtó kötelessége kijárni is a végrehajtást kérőnél azt, hogy egy olyan teljesítési megállapodást kössön az adóssal, amelyet az adós teljesíteni tud. (1994 óta hatályban.)
Láthatjuk: ha betartanák a hatályban lévő törvényeket, a tegnap bejelentett KDNP elképzelt törvényére semmi szükség nem volna, mert a könnyített törlesztési csomagokról már rendelkeznek törvényeink. Mint ahogyan a fentebb említett Ptk. arról is rendelkezik: ha a végrehajtást kérő az adós fizetési hajlandósága esetén nem ad lehetőséget az adós számára a lehetőségeihez mért törlesztési módra, akkor a végrehajtást kérő szegi meg az adós és közötte lévő szerződést, mely alapjában és jogilag megszünteti a követelésre való jogosultságát.
Ellenőrzi-e bárki, ezen vonatkozó rendelkezések betartását az adósok érdekében és védelmében? Áh. … A kutyát sem érdekli.
A végrehajtási folyamat felfüggesztése
A KDNP-s jól hangzó javaslat második része ez. Fentebb említettem a végrehajtási eljárásról szóló törvényt, melyben ez is szerepel. A végrehajtónak ugyanis jogában áll fél évre felfüggeszteni a végrehajtási eljárását (szükség esetén többször is ismételve ezt), ha a tartozás az adott időpontban behajthatatlan, ám az adós fizetési hajlandósága fennáll. Abban az időszakban is felfüggesztheti az eljárását, amíg az adós és a végrehajtást kérő közötti új tartozásrendező megállapodás (melyet ő maga közvetített össze) megszületik. Mint említettem, 1994 óta ez a törvényi rendelkezés is hatályban van. Csak nem tartja be és nem alkalmazza senki. Mint ahogyan nem is ellenőrzi, vagy szankcionálja mindennek elmaradását senki.
Az önkormányzatok eljárásának vonatkozásában szintén adott az önkormányzatok számára (1990-től hatályosítottan), hogy az adós szociális körülményeire tekintettel – főleg a gyermekes családok vonatkozásában – méltányossági tartozáselengedést/tartozásrendezést alkalmazhat, annak érdekében, hogy az önkormányzat adósait ne kelljen az utcára tenni. Emellett a saját végrehajtási eljárását, mint végrehajtást kérő, bármikor felfüggesztheti – szintén méltányossági jogkörében eljárva (amely méltányossági jogkörre nemcsak az önkormányzatról szóló törvény, de a közigazgatási eljárásokról szóló törvény, mely 2004 óta van hatályban, külön is felhatalmazza az önkormányzatokat). De mivel megszűntették az önkormányzatok munkáját felügyelő minisztériumot, ennek a hatályban lévő törvénynek a betartását sem ellenőrzi, vagy szankcionálja ennek elmaradását senki.
Ezen túlmenően a jegyzőnek (2011-től hatályban, melyet 2009-ben már egy megelőző birtokvédelmi kormányrendelet is elővezetett, és a 2013-as Ptk. módosítás további részleteiben is kidolgozott), kötelessége birtokvédelmi eljárást lefolytatnia, ha az adós ezt kéri. Márpedig a kiskorú gyermeknek a birtokához joga van. A kiskorú gyermek birtokhoz való jogát a jegyző kötelessége biztosítani. A szülei tulajdonát képező ingatlant pedig a kiskorú gyermek, a beköltözésével birtokba vette. Onnan tehát, törvényeink értelmében a gyermek, és a gyermek felügyeletét gyakorló szülő nem kilakoltatható. A birtokvédelmi eljárásban a jogalkotó azonban eltörölte a jegyző méltányossági jogkörét, ugyanakkor szigorított az eljárási határidőn, amelyet mindössze 15 napra redukált. De, mivel a jegyző hatáskörét, szintén a jogalkotó, magasabbra helyezte a polgármesterénél, a jegyzőnek nincs munkahelyi felettese az önkormányzatoknál, így az adós nem is tud panasszal fordulni gyermeke birtokának megsértése esetén kért birtokvédelmi eljárás megindításának elmaradásáért. És, mint már említettem, az önkormányzatok munkáját eleve nem felügyeli egyetlen minisztérium sem.
Összegzés:
Mindebből jól láthatjátok, Drágáim, hogy a tegnap beharangozott KDNP-s javaslat nem más, mint egy mesteri kommunikációs marketing-fogás, a jelenleg zajló EU ellenőrzési eljárásban. A jól hangzó javaslat ugyanis már meglévő, már hatályos törvényekről beszél, amelyet egy új törvényben, a jelenben szeretnének – elvileg – megalkotni újra. De, mivel a bejelentett javaslat nem tartalmazza, hogy a régieket ez az új elképzelés felülírja-e majd, vagy teljesen átrendezi, leszögezhetjük, hogy erről bizony fogalmuk nincs. Mint ahogyan arról sincs, hogy már léteznek vonatkozó törvényeink.
Ha pedig maga a jogalkotó nincs tisztában azzal, milyen törvényeink vannak hatályban egyáltalán, és azokat milyen kormányrendeletek támasztják alá, ott már nem kis probléma van, ha a szakmaiságot, és a szakértelmet várjuk el a kormányzó párttól.
Eddig csak az elméleti részt fejtettem ki számotokra, most nézzük meg mindezt a gyakorlatban is. A Magyar Szociális Fórum (MSZF) számol be erről nektek. Közleményük így szól:
„Az április végéig tartott moratórium lejárta után a kormány májustól szabad utat biztosított a tömeges kilakoltatásoknak. Tavaly 3600 kilakoltatás történt, és 10-11 ezer embert fosztottak meg egyetlen otthonától – tudatta a Magyar Szociális Fórum (MSZF) kedden.
A rendszerváltás egyik legtragikusabb társadalmi kísérő jelensége következtében 1990 óta több százezren vesztették el otthonukat, elsősorban azért, mert fizetésképtelenné váltak. Vagy lakbért, vagy közüzemi díjszámlát, gyakran egyiket sem tudták fizetni, mert nem volt miből. Magyarországon a rendszerváltás után másfél millióan vesztették el az állásukat, és váltak földönfutóvá. A munkahelyeket máig sem sikerült pótolni, a statisztikai adatok szerint 6 millió 200 ezer aktív korú lakos közül 4,5 milliót foglalkoztatnak, tehát 1,7 milliót nem foglalkoztatnak.
A családok túlnyomó többségét önkormányzati bérlakásból lakoltatják ki, olykor attól függetlenül, hogy fizetőképesek-e vagy sem. Nem kötelezi a jogszabály a bérbeadót arra, hogy megindokolja a bérleti szerződés felmondását.
A Magyar Szociális Fórum felidézett néhány kirívóan embertelen esetet: a mindkét lábára amputált Emma néni, egy nyolc hónapos várandós kismama, egy tíz gyermekes család, egy rákbeteg asszony, és a félig béna 71 éves terézvárosi Hüvelyes Lajos kilakoltatását.
A kilakoltatások további áldozatai a hitelkárosultak közül kerülnek ki. Rájuk a bankok küldenek végrehajtókat.
A kilakoltatottak közül kerül ki a fagyhalál áldozatainak nagy része, a mögöttünk hagyott télen 200 közül 106-an haltak meg azért, mert elvették a fedelet a fejük fölül.
Az MSZF szerint néhány hónapos moratóriummal nem lehet véget vetni a tömeges otthonvesztésnek. Arra hívják fel a kormány figyelmét, hogy tanuljon a rendszerváltás előtti társadalmi helyzetből, nevezetesen abból, hogy a szocializmus idejében miért volt ismeretlen a tömeges kilakoltatás! Az MSZF abban látja a megoldást, hogy emberhez méltó megélhetéshez juttassák a nélkülöző rétegeket, olyanhoz, amely magában foglalja a lakhatáshoz szükséges anyagi alapot is. Megengedhetetlennek tartják továbbá, hogy a kormány szabad utat engedjen a kilakoltatásoknak, lakáshoz viszont csak azok juthassanak, akiknek van rá pénzük. Több tízezer olcsó szociális bérlakásra volna szükség, mielőtt nagyvárosainkban újból megjelennének az 1930-as évekből megismert nyomornegyedek – írják.
Az MSZF elítéli, hogy a kétharmados többséget élvező kormány elutasítja a lakhatási jogot, nem nyújt lakhatási garanciát, nem juttatja a kilakoltatottakat és a kilakoltatás előtt állókat elérhető bérlakáshoz.
A magyar társadalomra ilyen körülmények között ugyanaz vár a következő négy évben is, mint amiben az előző négy évben volt része – állapítják meg.+++”
Aranyoskáim!
Szomorúan vonhatjuk le tehát, a fentiek alapján azt a megállapításunkat, hogy olyan újabb törvény meghozatalát tervezik, mellyel a végrehajtást kérők érdekeit szolgálják, abban a formában, hogy eközben azt hitetik el az emberekkel, hogy tulajdonképpen az adósok érdekében szolgáltatják ki az adósokat a végrehajtást kérők kényének-kedvének, hogy azok maximális haszonnal legyenek képesek zárni a tartozásrendező eljárásaikat. Mint ahogyan tették mindezt a bankok érdekében, 2013-ban, „Adósmentésnek” nevezve ugyanezt a folyamatot.
Miközben a kormányzó pártban fel sem merül, hogy a Faktoringok, például a szerződés szerinti kamat megfizetését követelik az adósoktól, a szerződés felmondása után, nem pedig mindössze a törvény szerint egyébként követelhető késedelmi kamatot. … Ebben a formában ez pedig azt jelenti, hogy a szerződést bár felmondták, de a felmondott szerződés egy pontját hatályban tartották – pedig nincs olyan jogszabály, ami alapján ezt megtehetnék. Ebben a formában pedig a végrehajtási eljárásban uzsorakamattá generálják az adós tartozásának kamatait, amit hagynak átlag 5évig ketyegni fölfelé. Csak ezt követően indítják be a végrehajtási gépezetet, amikor egy alig tízezres tartozás már több százezres (értsd: közel milliós) tartozássá duzzadt –és így tovább, fölfelé, a tőketartozás összegének függvényében.
Kedves Harrach Úr! A mondvacsinált törvénye helyett, talán nem ártana inkább tiltó törvényt hozni arról, hogy felfüggesztik azon bankok működését hazánkban, amelyek nem hajlandóak betartani akár egyetlen, hazai, vonatkozó és már hatályban lévő törvényi rendelkezést. Mert nem az adósoknak kellene bíróságokhoz fordulni a bankok törvénysértései miatt, hanem lennie kellene egy felügyeleti szervnek, amely hivatalból eljárni köteles. Névleg ma is van ilyenünk. De a Kisemberek számára ugyanolyan hatékonysággal „dolgozik”, mint anyaszervezete, az MNB. …
Ha tenni akar, Elnök Úr, ha valóban tenni akar, akkor intézze el, hogy a hatályban lévő törvényeinket a végrehajtást kérők, és a végrehajtók elkezdjék betartani végre.
Ennyire egyszerű.
Szeretettel ölel titeket:
Öreganyus
Fotó: AVM Csoport
Ha várod a következő történetet, akkor, kérlek, like-old a Nádfedeles blog Facebook oldalát,ide kattintva, Ott kerül megosztásra elsőként. Ha elégedett vagy a tartalommal, like-olhatod, és meg is oszthatod, ha időd, és kedved engedi. Ha pedig átviszed a tartalmat egy másik blogra, kérlek, linkelj vissza.
