Nádfedeles

Csak ülök és mesélek ...

... mert így is lehet!

2018. április 22. 13:17 - Öreganyus

csalad.jpgAranyoskáim!

Tegnap háborogtam azon, hogy kormányunk úgy tervezi a népesség növelését, hogy a nőket szülőgépekké varázsolva, a szociális helyzetükön csak hellyel-közzel változtatva aggitálja őket a gyermekvállalási kedv felélesztésére. De sem a család-, sem a foglalkoztatási-, sem pedig a szociálpolitikáján nem akarózik változtatni a családok megélhetésének megkönnyítése érdekében. Aztán eszembe jutott: tulajdonképpen sem család- sem szociálpolitikáról nem beszélhetünk, jelen hatalmi elit vonatkozásában. Nekik van, a többi meg annyit is ér, amennyije van – mint tudjuk. …

Nem is kellen ahhoz sok, mindössze emberség és empátia, hogy belássák: nem a felszólítás, a központi utasítás és parancs hiányzik hazánkban ahhoz, hogy az anyák gyermekeket vállaljanak, illetve tervezzenek vállalni a jövőben. Hanem a tervezhetőség, és a szociális biztonság. Nem futok vissza a tegnapi gondolatmenetemhez, inkább bemutatom nektek a működő családpolitikát. Ahol érdemes gyermeket vállalni, mert a családoknak van tervezhető jövőképe. A skandináv modell képes volt megteremteni a jóléti államot, az állampolgárai számára. Vegyük hát szemügyre a skandináv családpolitika modelljét.

A tanulmányt, melyet ma bemutatok nektek, Füstös Mónika és Sáfrány Réka készítette, most csak röviden összefoglalom.

Első és legfontosabb különbség, hazánk hátrányára, hogy a skandináv országokban a családoknak járó támogatások alanyi jogon járnak, mindenkinek, egyformán. Ott nem létezhet olyan, hogy a tehetősebbek nagyobb adókedvezményt kapjanak, mint a szegényebbek, vagy, hogy ne legyen inflációkövető a családi pótlék ellátásuk. …

Bevezették az egyedülálló, kétkeresős-kétgondozós családmodellt, fejlesztették a gyermekek intézményi elhelyezésének lehetőségeit, a szülők munkavállalása esetére. A skandináv családpolitikát egyébként is három cél határozza meg: a család és a munka összeegyeztethetővé tétele a szülők számára, a fizetett és fizetetlen munka a nők és férfiak közötti egyenlőbb eloszlásának elősegítése, a gyermekek érdekeit alapul vevő gyermekgondozási megoldások kialakítása.

Példának okán: Norvégia idén januárban bővítette az apák azon jogát, hogy gyermekük születésekor gyermekgondozási szabadságot vehetnek igénybe, mégpedig 14 hét időtartamban. Vagy: azon gyermekek szülei, akik betöltötték az 1 éves életkort, de gyermekgondozási intézmény fogadni őt nem tudja, a szülő, gyermekével, egészen az intézményi elhelyezésig otthon maradhat, adómentes juttatást kapva az otthoni gyermeknevelésért. Vagy: a munkába visszatérő anyák, munkaidő alatt, általuk választott időpontban, kétszer fél órát, vagy egyszer egy órát szoptathatnak, a gyermekük 1 éves koráig. Vagy: a családi pótlék, ha a szülők nem élnek együtt, de a gyermekről váltott elhelyezésben gondoskodnak, akkor felosztható. Vagy: a veszélyeztetett kismamák, várandósságuk ideje alatt ún. várandóssági juttatásban részesülnek.

A skandináv modellben, ha az anya, a szülés időpontjáig nem szerezte meg a GYED-re való jogosultságot, szolgálati idő tekintetében, akkor egyösszegű támogatásban részesülhet. Idén ez 63 140 norvég korona, átszámítva: 2 062 000 forint. Ugye, van különbség a magyar és a skandináv modell között? ….

Ami viszont nem tetszik ebben a modellben: arra ösztönzi a nőket, hogy gyermekük 1 éves kora előtt térjenek vissza a munkaerőpiacra. Ennek alapvető célja: az apák maradnak otthon a továbbiakban, és a nő könnyebben visszatalál a munka világába, kevesebb a kihagyás. Kérdés: ez mennyire szolgálja a gyermek pszichikai fejlődését 1 éves életkor alatt? Igen, szüksége van a gyermeknek az apjára – de ebben a törékeny életkorban inkább van szüksége az anyára, és az anyai emocionális reakciókra. Részemről: adnék még egy évet arra, hogy az apa átvegye az anya gyermekgondozási státuszát. No, de engem erről nem kérdeztek.

A skandináv modellben a Munka Törvénykönyve rendelkezik arról, hogy ha gyermekük születik, az apák 2 hét fizetett szabadságra mehetnek. Ugyanakkor, ha megvan a szükséges szolgálati ideje, ezen túlmenően élhet az ún. apa-kvóta lehetőségével is, ami 10 hetet jelent, a gyermeke születése időpontjától számítottan. Ha az apának nincs meg a gyermekgondozási szabadság igénybe vételéhez a szükséges szolgálati ideje, akkor ez a szabadság nem veszik el, hanem automatikusan átszáll az anyára. Ha az apa betegsége okán akadályozott az apa-kvóta igénybevételében, az anya kérelmezheti, hogy engedjék azt át neki. Ha az anya kizárólagos felügyeletet gyakorol a gyermeke fölött, abban az esetben is automatikusan megkapja az apa-kvótát. Amennyiben a család az egyösszegű juttatást kapja, akkor az apa nem szerez jogosultságot az apasági szabadság igénybe vételére.

Abban az esetben, ha az apa szeretné felhasználni a közös gyermekgondozási szabadság egy részét, az anya foglalkoztatási státuszát illető speciális követelmények vannak érvényben. Az apa a következő esetekben veheti igénybe a juttatást:

  • ha az anya dolgozni kezd,
  • ha az anya teljes munkaidőnek megfelelő, illetve munkával kombinált oktatási, vagy felzárkóztató programon vesz részt,
  • ha az anya újonnan érkezett bevándorlóknak szervezett integrációs kurzusra jár,
  • ha az anya betegség, vagy sérülés következtében segítségre szorul a gyermek gondozásában,
  • ha az anyának egészségügyi intézménybe kell vonulnia.

A gyermekek számára 1 éves koruktól igényelhetnek a szülők bölcsődei ellátást. Ha ezt nem veszik igénybe, illetve, ha fél napos bölcsődei ellátást igényelnek, akkor szülei otthongondozási díjat vehetnek igénybe (ha megvan az 5 év biztostásban töltött jogviszonyuk).

Azáltal, hogy a skandináv családpolitikában bevezették a kétkeresős-kétgondozós modellt, csökkentették a gyermekéhezést és a gyermekszegénységet, mert úgy az anya, mint az apa képessé válik arra, hogy jelen lehessen a munkaerőpiacon. Ez a modell tette lehetővé azt is, hogy egy válás során a váltott elhelyezési modell érvényesülhessen (megakadályozva ezzel a PAS ártó hatását a gyermekekre). Ami még ezeken túlmenően is kiemelkedővé teszi ezt a modellt, az az, hogy felértékelődött a társadalom megítélésében a szülői szerep. Változott a társadalmi attitűd abban a tekintetben is, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekjogok érvényesülésére, fontosnak tartva a gyermek bevonását a róla szóló döntésekbe, és azt a nézetet osztják, hogy ebben nagy felelőssége van a szülőknek. Rugalmasabbá vált a női és férfi társadalmi szerepek felfogása is, nagyobb szerepet kaphatott vele az apa a gyermeke életében.

Mint minden modellnek, ennek is van hátulütője, amiről beszélni kell. Elkezdett elterjedni az ún. szelektív redukciós abortusz, amikor is az ikerterhesség esetén az egyik babát abortálják. Ennek oka az, hogy a skandináv családmodell egy gyermek születésének esetére épül. Ezt a folyamatot úgy próbálták megállítani a jogalkotók, hogy az ikerbabákat szülő nők számára 4 hónappal több gyermekgondozási szabadság lehetőségét teremtették meg, amit az apával közösen, egyszerre vehetnek igénybe, a szülést követő, első 4 hónapban.

Aranyoskáim!

Láthatjátok: működhet.

… és hazánk fényévekre van még a skandináv családmodell bevezetésétől és megvalósításától. Mert még nem is gondolkodnak rajta. Csak paranccsal követelik a népszaporulatot.

Pedig a rendkívül kedvezőtlen hazai demográfiai trendek mindaddig nem fognak változni, amíg mindkét szülő nem tekintheti egyaránt fontosnak a saját szerepét a családban, ha nem lesz mind az apáknak, mind az anyáknak egyenlő lehetősége gyermekükkel minőségi idő eltöltésére, valamint a saját, fizetett munkájukat a legmagasabb szinten ellátni. Fontos: a változáshoz a munkáltatók szemléletének változása is szükséges, mert napjainkban bizony, ha az anya meg szeretné tartani az állását, titkolnia kell, hogy gyermeket vár, illetve: ha vissza akar térni a munka világába, le kell tagadnia, hogy gyermekkel él egy háztartásban. … Ez a magyar valóság.

Ezért nem megy királyi parancsra a gyermekvállalás.

Szeretettel ölel titeket:

Öreganyus

Ui: A tanulmány ide kattintva elolvasható.

Előzmény:

Gyermekvállalási kedv - ahogy azt Móricka elképzeli ...

 

Ha várod a következő történetet, akkor, kérlek, like-old a Nádfedeles blog Facebook oldalát,ide kattintva,  Ott kerül megosztásra elsőként. Ha elégedett vagy a tartalommal, like-olhatod, és meg is oszthatod, ha időd, és kedved engedi. Ha pedig átviszed a tartalmat egy másik blogra, kérlek, linkelj vissza.