Nádfedeles

Csak ülök és mesélek ...

Egyházi iskola, magántanulói státusz, és a folyamat gyámügyi véleményezése

2018. április 14. 07:28 - Öreganyus

iskola_almaval.jpgAz alapjogi biztos egy konkrét panaszügyben megállapította, hogy mind az iskola igazgatója, mind annak az egyházi fenntartója jogsértő módon járt el egy magántanulói státusz iránti szülői kérelem elbírálása, valamint a jogorvoslati eljárás során. Székely László ombudsman vizsgálata ugyanakkor feltárta, hogy aggályok merülnek a gyámhatósági véleményadásra vonatkozó rendelkezések egyértelműsége, és a református egyház fenntartásában működő iskolák döntéseit sérelmező jogorvoslati kérelmek elbírálásának szabályai kapcsán. A biztos ajánlásai nyomán az igazgató felülvizsgálta korábbi döntését.

Egy szülő fordult panasszal a biztoshoz, mert sérelmezte a református egyház által fenntartott egyik általános iskola igazgatójának eljárását. Szerinte nagyon megterheli a leendő elsős gyermekét az, hogy egész nap az iskolában kell tartózkodnia, így kérelmezte, hogy gyermeke magántanulóként tehessen eleget tankötelezettségének. Az igazgató azonban ezt elutasította, mivel a gyermek nem sajátos nevelési igényű, nincs egészségügyi problémája, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége, ami ezt indokolhatná. A panaszos a döntés felülvizsgálatára kérelmet nyújtott be, de választ nem kapott.

A biztos jelentésében rögzítette, hogy minden 16 év alatti gyermek tanköteles, ami iskolába járással, vagy – ha az a fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos – a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. A tankötelezettség teljesítésének módjáról a szülő jogosult dönteni, azzal a korlátozással, hogy az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt a magántanulói státuszról.

A vizsgálat feltárta, hogy az igazgató nem észlelte a véleményező gyermekjóléti szolgálat és gyámhatóság jogszabálysértő és téves véleményét, azt pedig nem vizsgálta, hogy a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából hátrányt okoz-e a magántanulóvá minősítés. Időközben mind a gyámhatóság, mind a gyermekjóléti szolgálat módosította véleményét, a gyermek magántanulóvá válását mindkét intézmény támogatta, és erről értesítették is az igazgatót.

Székely László rámutatott, hogy a jogállami elvek megkövetelik, hogy egy jogkövetkezményekkel járó döntés meghozatala során a jogi előírásokat a döntéshozó ne írhassa felül sem saját meggyőződésére, sem a több évtizedes tapasztalatára hivatkozással. Jelen esetben az igazgató az előírásokat figyelmen kívül hagyva utasította el a szülő kérelmét, majd annak hivatalbóli felülvizsgálatát később sem látta indokoltnak.

Az ombudsman hangsúlyozta, hogy az igazgatói határozat több szempontból sem felelt meg annak a tartalmi követelménynek, hogy a határozatban foglaltakat meg kell indokolni, tájékoztatást kell adni a jogorvoslati jogról. Arra ugyanis semmi sem utalt, hogy az igazgató döntését mérlegelési jogkörében hozta és hogy milyen szempontokat vett figyelembe. A határozat nem tartalmazta, hogy lehetősége van-e a szülőnek a döntéssel szemben eljárást indítani, és ha igen azt mikor és hol nyújthatja be.

Az ombudsman felhívta a figyelmet, hogy a törvény nem határoz meg alakszerűségi követelményeket a szülői jogorvoslatra, így azt sem, hogy milyen formában és kinek címezve lehet azt megküldeni. A panaszos a jogorvoslati kérelmét az igazgató honlapon elérhető e-mail címére küldte meg és továbbította a fenntartóként megjelölt szervezet képviselőjének hivatalos elérhetőségére is.

Az igazgató és a fenntartót képviselő lelkipásztor azonban e levelet nem tekintette kérelemnek, és mindketten arra a téves következtetésére jutottak, hogy a fenntartónak nincs döntési kötelezettsége. A biztos megállapította, hogy ez megakadályozta a panaszost a jogorvoslati jogának érvényesítésében.

A jelentés rögzíti, hogy nem állami fenntartó esetén a jogszabály szerint a másodfokú döntést csak olyan személy hozhatja meg, aki jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik vagy a döntéshozó iskolában igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettsége van. A fenntartó egyházi jogi előírása szerint azonban a szülői kérelmet a fenntartói igazgatótanács bírálja el, amelynek a tagságában az érintett iskola képviselői helyet kaptak.

A biztos szerint az igazgatótanács egyrészt eleve egy testület, másrészt épp az összetétele folytán nem tud pártatlan döntést hozni, hiszen annak hivatalból tagja a sérelmezett döntést meghozó iskola vezetője és számos beosztottja. A jelentés alapján az egyházi jogi előírás, illetve a köznevelési törvény szabályai közötti összhang hiánya aggályokat vet fel a jogbiztonság követelménye szempontjából.

A biztos visszásságot tárt fel a köznevelési valamint a gyermekvédelmi jogszabályok magántanulóra vonatkozó szabályaival összefüggésben is. Kérdést vet fel az ombudsman szerint, hogy a gyámhatóság képes-e egyáltalán érdemi véleményt, nyilatkozatot adni annak az eldöntéséhez, hogy a magántanulói státusz az adott gyermek fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából hátrányos-e.

Ha ugyanis a gyermek és a családja a "véleménykérésig" nem volt a gyámhatóság látókörében, e kérdésben nem lehet az érintett gyermek legjobb érdekét szolgáló, felelős véleményt kialakítani. Ilyenkor ugyanis a gyámhatóság csak arról tud nyilatkozni, hogy az adott gyermekkel, családdal kapcsolatban folytatott-e, folytat-e eljárást, és ha igen, akkor annak milyen következményei voltak.

Székely László ombudsman a fenntartónál kezdeményezte, hogy biztosítsa az iskola igazgatójának döntéseivel szemben tett panaszok elbírálásához szükséges jogi és igazgatási hátteret. Az emberi erőforrások miniszteréhez jogalkotási javaslattal fordult, azt kérte, hogy fontolja meg a gyámhatóság hatáskörét meghatározó jogszabályok módosítását.

A biztos felhívással fordult a Magyarországi Református Zsinati Tanács lelkészi elnökéhez a köznevelési törvény és az egyházi előírás összhangjának megteremtése érdekében. 

Az iskola igazgatójának azt javasolta, hogy a gyermek ügyében hozott döntését a vonatkozó jogszabályok és tények helyes mérlegelésével vizsgálja felül. Válaszában az igazgató arról tájékoztatta a biztost, hogy az ajánlásban foglaltaknak megfelelően a döntését megváltoztatta és engedélyezte a magántanulói státust a panaszos gyermekének, a szabályzatok felülvizsgálatát pedig megkezdik.

Alapvető Jogok Biztosa Hivatala