Nádfedeles

Csak ülök és mesélek ...

A felnőttek rafinációja ...

2018. február 14. 07:07 - Öreganyus

szinhaz.jpgAranyoskáim!

Ma a körülöttetek élő felnőttek ármánykodásairól, rafinériáiról írok nektek, amelyekkel mesteri szintre fejlesztik a különélő szüleitektől való elidegenítéseteket. Most már abban az életkorban vagytok, amikor felébred az egészséges kíváncsiság, és szeretnétek megismerni a másik szülőtől született féltestvéreiteket. Hiszen csak annyit tudtok róluk: vannak. De még nem találkoztatok sosem. Azzal ugyanis, hogy a különélő szülőtöktől elidegenedtek, párhuzamosan a féltestvéreitektől is elidegenedtek. A kamaszkor mégis a kíváncsiság, és az ismeretterjesztés ideje, és bár a különélő szülőt addigra már bőven gyűlölitek, a kíváncsiság mégis hajt a féltestvéretek felé. …

Bár erős a kíváncsiság, mégis ott a gát, melyet a saját tudatotok képez abban, hogy a gyakorlati életben s kielégítsétek kíváncsiságotokat: a féltestvér másik szülője, akit úgy gyűlöltök, hogy tulajdonképpen soha nem találkoztatok vele. Csak elbeszélésből ismeritek, mégis őt tartjátok a világ leggonoszabb teremtésének, akivel nem szabad találkoznotok, mert ha ezt megteszitek, azonnal rontást hoz rátok, és erre csípőből ötvenezer példát is fel tudtok hozni, azonnal, elmesélve, hogy mire nem képes az az álnok, galád, gaz …. Kicsoda is? Minden mondatot, mellyel őt jellemzitek, úgy fejeztek be:

„a gaz csábító. …”

Itt álljunk meg egy pillanatra, Drágáim, és elmélkedjünk el. Több levelet is írtam már nektek a szülői elidegenítésről (PAS-ról), ez a jelenség pedig a PAS egyik nagyon aljas formája. A körülöttetek élő felnőttek egyik nagy rafkója, hogy nem közvetlenül a különélő szülőtől idegenítenek el titeket, hanem a különélő szülő új választottjától, és rajta keresztül már automatikusan elidegenedtek a különélő szülőtöktől is. Mert ugyan melyikőtök szeretne a kapcsolattartási hétvégén találkozni a Vasorrú Bábával, aki átkokat fog rátok szórni, és lehet, hogy királylányként-királyfiként érkeztek majd oda, de onnan biztos, hogy vissza már elvarázsolt békaként jöttök haza, ha a Vasorrú Bába megátkoz titeket, vagy varázst bocsájt rátok? …

Eddig csak a PAS alapformáit említettem, ma fussunk neki a rafinált verzióknak is, mert a felnőttek leleményessége, ha gonoszságról van szó, akkor nem ismer határokat. Miközben nem veszik észre, hogy tulajdonképpen ezzel csak nektek ártanak. Ugyanakkor, tulajdonképpen, „elmés” megoldás, ha a PAS induktor eszköztárát nézzük, hiszen sem a gyámügy, sem a bíróság – ha azt vizsgálja, miért nem akarjátok a kapcsolatot a különélő szülőtökkel - nem kérdez rá arra majd tőletek, hogy mit gondoltok a különélő szülő új választottjáról. Így el sem tudjátok mondani majd a hatóságoknak, hogy tulajdonképpen nem apával/anyával van bajotok, hanem a Főgonosz Mostohával, akivel még sosem találkoztatok, mégis pontosan jól tudjátok, hogy ártani akar, vagy ártani fog nektek. … És ebben a formában, csak azt tudjátok majd elmondani: apához/anyához nem akartok menni, és a hatóság azt fogja rögzíteni: a gyermek nem akarja a különélő szülőjével a kapcsolatot. …

Ezt a fajta elidegenítést papagájotok nem bízza a véletlenre, és egyedül kivitelezni sem tudja. Ebben minden esetben partnerre van szüksége, amit az ő szülei – a ti nagyszüleitek – jelentenek neki. Ugyanazt a sablondumát nyomják nektek, mindkét részről, egyértelmű, hogy elhiszitek tehát, hogy a különélő szülő új választottja maga a megtestesült gonosz, akivel nem szabad egy légtérben maradnotok anélkül, hogy az ne akarna ártani nektek. …. Gondolom, azért, mert gyermekek vérével táplálkozik, vagy a gyermekek életenergiáját használja föl, hogy önmagát fiatalon tartsa (lásd Hófehérke esetét.) … Nem keresitek sem az okát, sem a mikéntjét annak, hogy a főgonoszságát tulajdonképpen hogyan is kivitelezi veletek szemben, hiszen ha a szülő és a nagyszülő is ugyanazt mondja, akkor az csak igaz lehet. ….

Nem is tehettek mást, amíg gyermekek vagytok, csak azt, hogy elhiszitek, amit hallotok, mert bíztok a szülőben is, és a nagyszülőben is. Később pedig már az egészséges kétségeiteknek sem adtok teret, önvédelemből. Önvédelemből – mert az tudathasadásos állapotot is eredményezhet, ha arra a felismerésre jutnátok, netán, hogy éveken keresztül hazudtak nektek, azok, akikben ti feltétel nélkül megbíztatok. A tudatotok önvédelemből tehát nem ébreszt bennetek kétségeket az addig hallottak vonatkozásában, hanem tényként könyvelteti el veletek.

Igen ám, csakhogy ott van a kíváncsiság, ami minden kamaszkor sajátja. Kialakul az a helyzet, hogy megszólal a vér szava, és alább hagy a programozott óvatosság. Hiszen a féltestvéretekről van szó, aki, bárhonnan nézzük is, de: testvér. Figyeljétek a szót: TEST-VÉR. Test és vér. Hús a húsodból, vér a véredből. Ha féltestvér, akkor 50%-ban azonos génekkel éltek, és ez az azonosság húz titeket egymás felé. Ha a féltestvéredet nem idegenítették el tőled, ő hamarabb megteszi feléd a saját lépéseit, mint te őfelé. Ha ő jelentkezik nálad, akkor tudd: őt nem rémisztették el tőled, úgy, ahogyan téged elrémisztettek tőle. Arra kérlek, legalább ezen a ponton gondolkodj el azon, hogy ha őt nem idegenítette el senki sem tőled, akkor talán a meséből, az ő főgonosz szüleiről semmi sem igaz. …

Most szintén álljunk meg egy pillanatra, Drágáim, és gondolkodjunk tovább. Joggal kérdezhetitek: ugyan miből tudhatnátok pontosan, hogy mindaz, amit a Főgonosz Mostoháról hallottatok, igaz-e, vagy sem. Egyértelműen abból, hogy megfigyelitek a szóhasználatotokat, miközben másoknak, róla beszéltek. (Rögzíthetitek is írásban, úgy könnyebbé válik a felismerés). Mert, ha a kíváncsiság felébred a féltestvéretek felé, akkor egyre többet beszéltek arról, hogy miért féltek találkozni vele, és ehhez majdnem minden esetben a Főgonosz Mostoha az ok. Akit nem a „mostohátokként” azonosítotok (pedig egyébként az, hiszen apa, vagy anya új választottjáról beszélünk, és erre a pozícióra, sajna, csak ez a nem éppen megfelelő kifejezés alkalmazható a magyar nyelvben), hanem a Gaz Csábítóként.

„Gaz csábító. … Aki már akkor is kufircolt apával, vagy anyával, amikor ti még együtt éltetek. ….”

Mondjátok el nagyon sokszor róla. Ami, lehet, hogy igaz, de mindenképp egy belétek programozott szöveg. Olvassátok el újra a fenti szavakat, és mondatösszetételt. Ezek bizony a megcsalt felnőtt szavai. Egy gyermeknek sem ilyen élménye, sem olyan érzése nem lehet – egészséges esetben -, hogy a különélő szülője őt megcsalta volna. Olyan élménye sem lehet, hogy apa/anya „félrekufircolt” tőle. Egészséges esetben minderről egy gyermeknek nincs tudomása – nemhogy egyáltalán erről kellene beszélnie. ….

Hiszen attól függetlenül, hogy apa, vagy anya más felnőtt társat választott, a gyermekét még ugyanolyan hőfokon szereti, mindentől függetlenül. Ám ez az érzése gyermeke elől rejtve van, hiszen ezt nem mondta el gyermekének senki. Neki pedig esélye sem volt megbeszélni ezt a gyermekével, mert az elidegenítésük egymástól, abban a percben kezdődött meg, amint ez a renitens eset napvilágra került. A napvilágra kerülést a legtöbb esetben a cuccok összecsomagolása, és a csaló fél lakásból való kidobása követi, vagy fordítva: a megcsalt fél összepakolása, és a lakásból való távozása követi. Az, hogy melyik fél csomagolja be magának, saját használatra a közös gyermeküket is, csak attól függ, melyikük lakhatási kilátása áll stabilabb lábakon a különköltözést követően. …

De attól, titeket, mindketten, azonos hőfokon szeretnek – csakhogy veletek mást hitet el a PAS induktor.

Mert ez a fenti mondat is, például, a veletek élő szülőtök fájdalma, és érzelmi csalódása. Nem a tiétek, mégis veletek mondatják ki, és veletek gyűlöltetik meg azt a személyt, akit ők is gyűlölnek. … Ez a legaljasabb felnőtt rafinéria, a PAS-on belül, mert az óvás, a védelem burkába csomagolva lehetetlenítik el azt, hogy megismerhessétek a féltestvéreiteket. Egyértelmű, ugyanis, hogy a féltestvéreiteket ugyanúgy gyűlölitek, már ismeretlenül is, mint a Főgonosz Mostohát, hiszen ha ilyen gonosz a féltestvéretek apja/anyja, akkor a féltestvér is csak gonosz lehet. ….

Azért a kíváncsiság nagy úr. Főleg akkor, ha a féltestvér jelentkezik nálatok, azzal, hogy meg szeretne ismerni benneteket. Első reakció ilyenkor a kétségbeesés:

„Mit akar EZ tőlem?!”

Semmit, Aranyaim. Csak szeretné kialakítani azt a családi köteléket, amelyet a körülöttetek élő felnőttek szétcs.sztek, hiúságból, egoizmusból, rosszindulatból, a másik felnőtt szívatásának céljából, melyhez titeket, mint eszközt, tulajdonképpen a bosszúállás tárgyaként használtak föl. Az pedig, hogy ő veszi föl a kapcsolatot veletek, azt jelenti: őket, tőletek nem idegenítette el senki. Sem az apja, sem az anyja – függetlenül attól, hogy az ő anyja, vagy az apja-e a ti „Főgonosz Mostohátok”. Ha pedig nem idegenítette el őt tőletek (ellentétben veletek, akiket, jól érzékelhetően elidegenítettek tőle), akkor pont itt az ideje elgondolkodni azon, hogy a féltestvér másik szülője tényleg akkora főgonosz-e, mint ahogyan arról nektek tudomásotok van. Vagy éppen ennek ellenkezője forog fenn: a saját házatok táján kell keresni a „főgonoszt”.

Mert tény: gonosz az a felnőtt, aki ellehetetleníti, és nem hagyja érvényesülni gyermeke saját családjához való jogát. A saját családotokhoz ugyanis mindenek felett álló jogotok van. A ti saját családotok nem ugyanazt jelenti, mint a veletek élő szülő saját családja. A veletek élő szülő saját családját azok a nagyszülők, és azok a testvérek alkotják, akiket ismertek. A ti saját családotok azonban ennél jóval nagyobb. Mert a különélő szülő is a családotok, a különélő szülő testvérei is a saját családotok, a különélő szülő szülei (akik szintén nagyszüleitek) is a saját családotok. És a különélő szülő másik kapcsolatából született gyermeke/gyermekei is a saját családotok, a különélő szülő új választottjával együtt.

Akkor van baj, ha ezeket a tényeket a veletek együtt élő szülőtök tagadja, és ezáltal nem ad nektek lehetőséget arra, hogy személyesen megismerhessétek a saját családotokat, ennek érdekében különféle, népmesébe illő motívumokkal „szórakoztat” titeket. Ha ezeket a rémmeséket éveken keresztül hallgatjátok, előbb-utóbb elhiszitek, így kiölve saját magatokban az egészséges kíváncsiságot.

Persze, van esély arra is, hogy a veletek együtt élő szülő nem hazudik, és a különélő szülő új választottja valóban egy Főgonosz Mostoha. Ha ez így van, akkor is vagytok már olyan nagyok, hogy a saját tapasztalatot, légyen az bármi is, el tudjátok viselni, és fel tudjátok dolgozni. Mint ahogyan az is lehet, hogy egy kellemeset csalódtok majd. Sosem tudhatjátok, mindaddig, amíg csak mások elbeszéléséből van értesülésetek arról, hogy mi és miért történt. De egy esélyt, legalább majdnem felnőttként, így, kamaszkorban, igazán megérdemelhet a féltestvéretek. Ha már ő vette a fáradtságot, és megkeresett titeket. …

A kérdés tovább boncolgatását folytatni fogom, elemezve a Főgonosz Mostoha és az Édes Mostoha jelenségét. Mert, ha a különélő szülőtök új választottja a Főgonosz Mostoha, akkor a veletek együtt élő szülő szülőtök új választottját Édes Mostohaként kell jellemeznem, annak érdekében, hogy az egyensúly ne boruljon fel. S mivel ez a kérdés egy egész levél terjedelmét fogja felölelni, folytatásban írok róla.

Szeretettel ölel titeket:

Öreganyus

Folytatásban:

2 mostoha - 4 szülő, avagy: kibogozhatatlan családi viszonyok ...

Kapcsolódó leveleim:

Bor és víz ...

Hogyan történik az elidegenítésed? - 1. rész

Hogyan történik az elidegenítésed? - 2. rész, avagy: Utad egy párhuzamos univerzumba ...

Hogyan történik az elidegenítésed? - 3. rész, avagy: Kiút a párhuzamos univerzumból ....

 

Ha várod a következő történetet, akkor, kérlek, like-old a Nádfedeles blog Facebook oldalát,ide kattintva,  Ott kerül megosztásra elsőként. Ha elégedett vagy a tartalommal, like-olhatod, és meg is oszthatod, ha időd, és kedved engedi. Ha pedig átviszed a tartalmat egy másik blogra, kérlek, linkelj vissza.