Nádfedeles

Csak ülök és mesélek ...

A vidéki élet árnyoldalai

2018. február 03. 08:48 - Öreganyus

vandor.jpgAranyoskáim!

Ma a vidéki élet árnyoldalairól és a vidéki emberek nehézségeiről írok nektek. Minden élethelyzetnek vannak ugyanis előnyei, és hátrányai is. Emberileg előnyei vannak a vidéki létnek, létfenntartás szempontjából azonban szinte kizárólag hátrányai vannak. Az előnyöket már előző két levelemben kifejtettem, most csak a hátrányokról beszélek, témakörökre bontva. Ez egy hosszú, és szomorú levél lesz.

Ügyintézés:

Míg városon csak leszaladsz, bármiféle hivatalos ügyet elintézni, vidéken mindez, ügyenként egy egész napot elvesz tőled. Várakozási idő a vidéki ember számára is pontosan ugyanannyi, mint a városi ember számára, csakhogy a vidékinek utaznia is kell – nem is keveset. Olyan jól átszervezték, példának okán a közüzemi szolgáltatások rendszerét, hogy vidékről egy-egy ilyen szolgáltatásban keletkezett problémát elintézni (pl. óraátiratás) szinte már csak megyeszékhelyen lehet. A saját régiómról tudok beszélni, ahol tőlünk 20 km-re van egy régióközpont, a másik irányban 10 km-re egy másik régióközpont, megint másik irányban pedig 30 km-re egy harmadik régióközpont, mégis, ha közüzemi szolgáltatás kapcsán kell eljárnunk, akkor a közel 40 km-re lévő megyeszékhelyre kell beutazni. A régióközpontok többségében ugyanis – országosan – megszüntették a központosítást követően a közüzemi szolgáltatók kirendeltségeit.

A banki ügyintézéssel ugyanez a helyzet. Takarékok vannak vidéken – de csak a nagyobb falvakban, a kisebbekben már ezek is megszűntek. Bankok közül OTP van a nagyobb városokban. A külföldi bankok közül még megyeszékhelyen is csak kis választék van, szóval a vidéki ember nem ott bankol, ahol számára megfelelőek a feltételek, vagy olcsóbb a számlavezetési díj, hanem ott bankol, ahol tud. Ha pedig utazni nem tud, akkor mi marad? Igen. Pénz a dunyha alá, vagy a párnába csomagolva. Meg a házhoz járó uzsorakamatos P-betűs szolgáltatás. (Lentebb kitérek majd arra is, hogy ennek oka az internetes lefedettség hiánya, vidéki viszonylatban).

Mobilszolgáltatók is csak járásközpontokban, vagy megyeszékhelyeken, mert a régióközpontokból és a város jogú nagyközségekből már eltűntek. Ráadásul egy újabb, sajnálatos divat kezdett elterjedni a mobilszolgáltatók között: az összes beszékelt a plázákba (vidéken ez is csak megyeszékhelyen van). A pláza a vidéki ember halála. Mozgólépcsők, telefonjukból fel nem néző emberek, akik átgázolnak rajtad, a wc olyan undorítóan mocskos, hogy ha befordulsz, kifordul a gyomrod (egész napos utazás közben egy élmény, ha közben nem tudsz még pisilni sem). Ráadásul, ha mondjuk, munkásruhában, vagy melegítőben (csak beugrok-jelleggel, célirányosan) intéznél, gyorsan ügyet, akkor meg a feldíszített emberek kinéznek onnan, érzékeltetve veled, hogy te „csak” egy paraszt vagy, mert nincs rajtad márka.

De elkanyarodtam. Szóval: hivatalos ügyintézés, ami egész napot igénybe vesz. Gondolhatná az ember, hogy ha utazni is kell, akkor legalább a szolgáltatónál le tud ülni, egy kicsit kipihenni magát. No. Hát ez felejtős. Majdnem minden plázai szolgáltatónál állni kell. Várakozás közben is, meg ügyintézés közben is. Borzasztó kellemes, főleg, ha a szolgáltató székhelyéig akár a busz-, akár a vonat pályaudvarról még órákat gyalogolsz – ha nincs autód. És a távolság ugyanennyi, visszafelé is. Igen, mondhatnátok, Drágáim, hogy ott a helyijárat. Na ja. És megfizethető? Csak azt számold ki: egy helyijárat jegy közel 400 forintba kerül, ha a helyijáratról nem kell közben átszállnod egy másikra. És ezt duplán kell számolnod, mert visszafelé is közlekedned kell (vagy ott alszol a szolgáltató ügyfélirodájában). Vidéken pedig minden forint számít (lentebb ez a megállapítás is bővebb kifejtésre kerül, mert ez a tárgykör sem azonos a városéval), minek okán itt nem szokás egy-kétezreket kivagdosni az ablakon, a semmire (merthogy, ha a költésből nem tudsz felmutatni semmit, akkor a semmire költötted a pénzedet. Ennyi összegből ugyanis két napig etetheted a családodat, simán).

Egészségügyi szolgáltatások:

Ezzel kapcsolatban mondhatnám azt is, Drágáim:

„Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel. ….”

Az egészségügyi ellátórendszert ugyanis, onnan, föntről olyan jól átszervezték, hogy az csupa csuda. A várólistákon most átlendülnék. Nem azért, mert nem volnának, de a várólisták miatti kínszenvedés teljesen azonos úgy a városi, mint a vidéki viszonylatokban. Inkább a területi lefedettségekre térnék most ki, és a vidéken igénybe (nem) vehető egészségügyi szolgáltatásokra.

Háziorvosi szolgáltatás: attól függően, hány fős faluban laksz, vagy van háziorvos, vagy nincs. Nálunk heti 2 napon van, napi 2 órás rendelési időben. Vidéken nem választhatod meg a háziorvosodat, úgy, mint városon, azt kapsz, aki van. Kész. Nincs etikai panasz, mert akkor még ő sem lesz. Ez pedig feljogosítja őt arra is, akár, hogy úgy bánhasson a betegekkel, mint a kutyákkal, ha úgy tartja úri kedve. E jelenségnek ellenszere nincs, és ezt pontosan jól tudják. Kivételt képeznek azok a vidéki háziorvosok, akik nem élnek vissza a betegeik kényserhelyzetével, és odaadó, elhivatott orvosok. A gyermekorvosok pedig csak nagyobb falvakban elérhetőek, a kis falvakban nem. Védőnő szintén csak látogató rendszerben létezik a kisebb falvak életében. Tehát úgy a gyermekorvoshoz, a védőnőhöz, mint a fogorvoshoz, és egyéb szakorvoshoz a falvakból utazni kell, mert helyben nincs.

Ügyeleti rendszer: mifelénk, ha orvosi ügyeletre szorulunk, 35 km-t kell ehhez utaznunk. Ki persze nem jön az ügyelet, csak felárért (pedig most akarják megszüntetni a hálapénzt, miközben az ügyelet is, és a betegszállító is, sokszor a saját magánpénzéből tankol, és tartja fenn a közlekedési eszközét. No, hát ezért van szükség, ekkora távolságban a felárra, ha ki kell jönnie az ügyeletnek). Hogyan alakult ki ez a helyzet, Aranyaim?

Tőlünk 5 km-re volt egy ügyelet, egy nagyközségben. Csakhogy itt a doki sokszor azt sem tudta hol van, és talán ugyanennyi alkalommal nem volt szomjas sem, ügyeleti időben. Mivel sok volt a betegpanasz, megszüntették munkaviszonyát, helyére senki más nem jelentkezett (lásd fentebb, a háziorvosi résznél), így ez az ügyeleti hely megszűnt. Van ügyelet tőlünk 10 km-re is, de onnan elküldenek, mondván, hogy a lakcím szerint nem az ő járásuk az illetékes. Hát így kerültünk a 35 km-re lévő ügyelethez, mert a 20 km-re lévő ügyelet is más járásterületi illetékességet lát el. És, amelyik lakcím nem tartozik egyik járáshoz sem (mert épp a járáshatárokon található), akkor annak marad a megyeszékhely.

Logikus?

Ja, ja. Meg elég szívatós is. De hát mit érdekli mindez a fentieket? … Aki erről dönt, az városon él, és csak leszalad egy, vagy pár sarokra, és máris ügyeleti ellátásban részesül (ha kivárja a nem kicsi ügyeleti várólistát). A vidéki meg fel is fordulhat, miközben a több tíz km-es utat megteszi az ügyeletig. Ha van autója. Mert, ha nincs, akkor még az autó megszerzése is időbe telik. Sokszor ugyanis a mentő sem tud kijönni ilyen messzire. Volt már pl. olyan orrvérzésem, amikor maga a betegirányítás javasolta, hogy jobban játok, ha privát érkezem az ügyeletre, mert a mentők nem érnének addig ide értem, mikorra esetleg kivéreznék. …

Egy picit kanyarodnék vissza a várólisták kérdéséhez a városi ügyeletek esetében. Ennek ez az oka, amit föntebb meséltem, Aranyaim. Ugyanis a vidéki ügyeleteken nincsenek eszközök és lehetőségek arra, hogy bármiféle olyan orvosi ellátást biztosíthassanak, amely túlmutat a gyógyszer felírásán, vagy az injekció beadásán. Ennek következtében minden olyan beteget, aki az ügyeletet keresi fel, de pl. műszeres vizsgálatra is szüksége van (oké, EKG-t készítenek a vidéki ügyeleten is), azt bizony tovább küldik a városi ügyeletre. Arra a városi ügyeletre, ahol, ugye, már eleve megvan a saját ellátási körzet, és ezen felül kapják a nyakukba a vidéki ügyeletek súlyosabb betegeit is. Hát ez az oka annak, hogy a városi ügyeleteken naphosszat kell várakozni, és, mire orvos elé kerül a beteg, esetleg, nem éli túl a várakozást.

Meg lehetne oldani ezt a helyzetet, Drágáim? Meg. Ha nem Uram-bátyám rendszerben kiosztott pozíciókból szerveznék az országos egészségügyi ellátást, és ha tolnának egy kis pénzt is a vidéki orvosi ügyeletek rendszerébe. Hiszen olyan járásközpontokból is a megyeszékhely ügyeletére küldik be a betegeket, ahol egyébként van SZTK, és vannak gépek is. De, mivel nincs pénz, ezek hétévégi, illetve ügyeletben történő üzemeltetésére, így azok az ügyeleti rendben nem igénybe vehetőek. A megyeszékhelynek viszont kutya kötelessége ezeket biztosítani, így az összes vidéki beteg oda kell, hogy tömörüljön – és ebben a formában naphosszat várakozzon (lévén, rajtuk kívül még az ügyeleti rendben az összes baleseti sérült is azokba a városokba, és megyeszékhelyekre érkezik, ahol az ügyeleti rendben nemcsak a gépek-műszerek üzemelnek, hanem kórházi ellátás is van). …

Betegszállítás: ha krónikus betegként élsz vidéken, akkor is meg kell jelenned kontrollvizsgálatokon. A krónikus beteg egyik meghatározó jellemzője, hogy nem vezethet, lévén olyan erős gyógyszereket kell szednie, amelyek ettől a lehetőségtől elzárják. Ez azt jelenti, hogy ha van is autó a családban, akkor is, a sofőrnek egy nap szabadságába kerül, hogy a krónikus beteg családtagját elvihesse a kötelező kontrollvizsgálatra. Városon, ugye, kontrollra is csak leugrik az ember, kivárja a sorát, és hazamegy. Faluról ez egy egész napos műszak, mivel krónikus beteg ellátása szintén csak azokban a városokban létezik, ahol kórház is van. Odáig pedig utazni kell. Ez azt jelenti, hogy ha pl. reggel 08.00 órára van kontroll időpont, akkor, alapvetően reggel 6-kor illik elindulni, hogy oda is érjél. Ha klinikán kell megjelenni, akkor reggel fél 5-kor indulni kell, mert az meg csak a harmadik megyében van, megyeszékhelyen. … Kivárod a sorodat, ha onnét még valahová átküldenek, odamész, ott szintén kivárod a sorodat, majd hazafelé a menetidő pontosan annyi, mint odafelé volt. Szóval egész napos műszakot jelent vidékről egy darab kontrollvizsgálat. (miközben még wc-re sem tudsz elmenni, mert a wc-k állapota közismert a kórházakban, ott a fertőzésveszély a leginkább garantált.)

Ha ezt az utat betegszállítással teszed meg, sem vagy jobb helyzetben, mert a betegszállítás útvonalát úgy tervezik meg (érthető okokból), hogy három megyei kórházat is érintened kell. Hajnalban jönnek érted, körbejártok a falvakban, felvesztek mindenkit, majd szépen, sorrendben le is tesztek mindenkit, az adott intézményekben, visszafelé ugyanez a kör. A betegszállítónak minden beteget be kell várnia, és csak azt követően indulhat a visszakörre. Szintén egész napos műszak, csak lényegesen kevesebbe kerül azáltal, hogy a családtagnak nem kell szabadságot kivennie mindehhez. Mert vidéken fontos az, hogy megtarthasd a nagyon ritka munkahelyek egyikét, ahol elhelyezkedtél, ha fenn szeretnéd tartani a létedet. Ha pedig szabadnapokat veszegetsz ki azért, hogy a családtagodat kontrollvizsgálatokra vihesd, előbb-utóbb minden munkáltatónál be fog telni az a bizonyos pohár. ….

A vidéki emberek munkavállalási lehetőségei egy külön, nagy témakört ölelnek föl, itt és most nem kezdenék bele, Drágáim, mert lassan olyan hosszú lesz a levelem, hogy esetleg nem olvassátok végig.

Mobilszolgáltatók:

A szolgáltatásokhoz való hozzáférés témaköréhez szorosan kapcsolódik az internetes ügyintézés lehetősége, amelyet napjainkban már minden közüzemi- és egyéb szolgáltató biztosít is, az ügyfelei számára. Ez így is van. Csakhogy vidéken a mobilszolgáltatóknak nem mindenhol van kiépített lefedettsége. Gyéren elhelyezett tornyokkal ugyanis lefedettség sincs. Városon, ha elköltözöl, a szolgáltatást max. 2 nap alatt utánad viszik. Mikor ide költöztem, 7 hétig vártam arra, hogy utánam hozzák a szolgáltatást. Pedig itt még torony is van (igaz, csak egy szolgáltatónak), viszont pont a költözésünk előtt csapott bele a toronyba a villám. Ennek kijavítására kellett ennyit várni (mert alvállalkozó végzi a javítás-karbantartást, aki továbbadja másik alvállalkozónak, és a többi – de mindenkire várni kell, mert egy munkafolyamatot több munkafázisra bontva, több alvállalkozóval tudnak elvégeztetni, és ennek árát, természetesen beleépítik a szolgáltatás díjába. Mert megtehetik.).

De van olyan falu is, ahol az első két utcában még van szolgáltatás, a harmadik utcától azonban nincs – mert nincs hatósugár. Igen, itt életbe léphet a tányéros előfizetés, de az már nem a szolgáltató, hanem egy, a szolgáltató által beszervezett alvállalkozó privilégiuma. A dinamikus ügyintézés a kettő között pedig igencsak zavaros (tekintve hogy a tányér esetleges javítását, cseréjét már egy harmadik alvállalkozó végzi – és így tovább).

Vannak olyan térségek, pl., ahol nincs is, egyáltalán mobiltorony. Van olyan is, hogy két falu között meg tudod érinteni a Fekete Lukat, mert az egyik kilométernél még van szolgáltatás, de a másiknál már nincs – odáig nem ér el a hatósugár. … És akik olyan körzetben laknak, ahol mondjuk egyik szolgáltatónak sincs lefedettsége, az bizony hiába simogatja a laposát. Ugyanebből az okból adódóan interneten sem fog tudni ügyeket intézni (persze, tájékozódni sem).

Ezzel a jelenséggel szorosan összefügg a tévé és a rádió kérdése – merthogy ezekből tájékozódik a vidéki ember, nagyrészt, ha nincs internet elérhetősége.

Miből adódik a vidéki ember városiak által korlátoltnak nevezett gondolkodása?

Igen kényes témát érintek most, Kedveseim. Az előbb felvezettem, hogy mi a helyzet a mobilszolgáltatókkal, vidéken, ehhez szorosan kapcsolódik, ugye, a tévé és rádió, így a frekvenciák kérdése. Mifelénk egyetlen rádió van: a Petőfi. Semmi más nem fogható (a vidéki városokban, és ezek peremfalvaiban a városi rádiók, ha még vannak, akkor hallhatók). Ezen a csatornán pedig kizárólag Királyimádást lehet hallgatni, mégpedig óránként, mert óránként zengik „az áldott jó ember” tevékenységének híreit. A reggeli műsor sem jobb. Mióta a fiúk egyedül maradtak, árad a rádióból a demagógia, és sokszor az ősbunkóság is. Ők úgy gondolják: hallgatott a műsoruk – pedig csak szimplán nincs más, amit hallgatni lehet. …

Sokan tudjuk azért, vidéken is, hogy mindez azért lehetséges, mert a Királyi Rádió tulaja felvásárolta az összes frekvenciát, és nem adja tovább, bérbe. Ebben a formában egyeduralkodó a vidéki frekvenciapiacon (csakúgy, mint a Megyei Hírlapok esetében, amiben ugyanaz a műsor szerepel, mint amit a Királyi Rádióban is leadnak). Ha sokszor ismétled, akkor pedig hihetőnek tűnik. Az ellenzéknek pedig esze ágában sincs vidékre jönni kampányolni, vagy legalább felvilágosítani arról az embereket, hogy hazugságokkal tömik a fejeiket, mert az ellenzék számára is csak a városok, és a városi emberek léteznek, mint egyedüli szavazóbázis. Az ebben az értelemben vett, ún. vidéki korlátolt politikai gondolkodás a tájékozódás ellehetetlenítéséből fakad tehát.

Ezt támasztja alá a tévék hozzáférésének szűkössége is. Mert olyan mobilszolgáltatóktól, akik hozzák az internetet (és talán van lefedettsége is az adott térségben) lehet vásárolni tévécsatornákat. A többi tévészolgáltatónak – amelyeknek nincsenek mobiltornyai vidéken – még a nevét sem hallani errefelé. Mivel a legtöbb mobilszolgáltatót is szép lassan felvásárolják a Király Első Emberei, a választék is ehhez mérten alakul. A Királyi Rádió után már az egyik legnagyobb mobilszolgáltatónál is csak a Királyi Tévék nézhetőek, a másikat pedig most kívánja megvásárolni a Király Második Embere. Szóval, szépen-lassan ki fog alakulni az a patthelyzet, Kedveseim, hogy semmi mást nem láthatsz, és nem hallhatsz, csak a Királyi Hírharsonát. Másból pedig – internet hiányában – nem tudsz tájékozódni.

És mindemiatt a láthatatlan makrokörnyezeti tényezőknek köszönhetően a vidéki ember információhoz jutásának lehetősége egyre inkább beszűkül, az információ tetemes hiányából, és ezzel egyenes arányban történő, hamis információval való elárasztásával pedig szépen-lassan kiépül egy hamis valóságkép a magyarországi gazdasági-, szociális- és politikai helyzetről. Amit az is erősít, hogy a még valamennyire szabad sajtó képviselőihez eljuttatott, hivatalos közleményeknek is csak a töredéke juthat el, mert a Királyságra túlzottan veszélyes hírelemeket titkosítják, továbbítás előtt. Ebből adódik, hogy a hiteles újságírók igyekeznek személyesen utánajárni a valós helyzeteknek. No. Hát ők azok, akikről azt halljátok, Aranyaim, hogy innen is, onnan is kitiltják őket. Főként a Bajszos Fővezír teszi et meg, nagyon lelkesen, ezért fordulhat elő, hogy ma már szinte csak a Királyi Hírharsona tudósíthat (úgy, ahogy) a politikai történésekről.

Aranyoskáim!

Mindebből látható, hogy miért hívják elmaradottnak a vidéket, és miért hívják korlátolt gondolkodásúnak a vidéki embert. Azért bélyegzik meg a vidéki embert, mert nincs, vagy korlátozott a szolgáltatásokhoz, a vásárlásokhoz, a munkához, az oktatáshoz, a tájékoztatáshoz való hozzáférésük. Mindehhez nincs dinamikusan kiépített távolsági közlekedés. Nincsenek járható utak, így, akinek nem feltétlen szükséges, nem mozdul ki az otthonából. Vidéki viszonylatokban a munkabérek a vásárlóértéket tekintve mélyen az országos átlag alatt vannak, a helyi boltok privilegizált helyzetével terhelten. Míg városon találtok olcsóbb boltokat, vidéken az van, ami van, olyan áron, ami neki tetszik. Ha van egyáltalán bolt, és nem mozgóárusok járnak, horribilis árakon számolva.

A vidék egyre inkább leszakad. A kis falvak elöregednek, és elnéptelenednek. A folyamat végén pedig szép lassan kihalnak. Azok, akik élni szeretnének, élhetőbb jövőt szeretnének, el kell, hogy vándoroljanak a falvakból, csakhogy őket kiközösítik, pontosabban: nehezen fogadják be a városokban. Külföldön ezt az ellenszenvet ritkábban tapasztalják meg (ott a hazai városit és falusit egyformán, ugyanúgy elutasítják az ottaniak, mint itthon a városi a falusit, mert összességében nem szeretik a gazdasági bevándorlókat), pedig nagyon sokan külföldön keresik boldogulásukat.

És mindez teljesen érthető is. Hazánk, sajnos, egyre élhetetlenebb országgá válik, és, azt hiszem, pont a ti generációtok lesz az, Kedveseim, akiket végleg el is fog üldözi itthonról a jelen gazdasági-, szociális helyzet, amelyet a politikai irányítás alakított ki, ebben a formában, számotokra.

Mi már a Skype-nagyik nemzedéke leszünk, hamarosan. Mármint, ha lesz elérhető szolgáltató, és igénybe lehet venni ezt a szolgáltatást. …

Szeretettel ölel titeket:

Öreganyus

Előzmények:

A vidéki élet ....

A vidéki élet - újratöltve ...

 

Ha várod a következő történetet, akkor, kérlek, like-old a Nádfedeles blog Facebook oldalát,ide kattintva,  Ott kerül megosztásra elsőként. Ha elégedett vagy a tartalommal, like-olhatod, és meg is oszthatod, ha időd, és kedved engedi. Ha pedig átviszed a tartalmat egy másik blogra, kérlek, linkelj vissza.