Nádfedeles

Csak ülök és mesélek ...

Régi-új remény a rákgyógyításban ....

2018. május 19. 08:37 - Öreganyus

immunrendszer.jpgAranyoskáim!

Hazánk lakosságát nagy százalékban érintik a daganatos megbetegedések, korosztálytól függetlenül. Nem tipikus időskori betegség ez, hanem a csecsemőktől kezdődően, a középkorosztályon át, szinte mindenkit érinthet. A rákgyógyításban eddig arra esküdtek, hogy a daganatok elleni küzdelemhez 100%-ban le kell amortizálni a beteg immunrendszerét, majd sugárkezeléssel kiirtani a daganatot. Most a Tudományos Akadémia adott ki egy állásfoglalást arról, hogy vissza az egész: 100%-ban erősíteni kell az immunrendszert, így az majd elvégezheti adott feladatát, saját maga elpusztítva a daganatos sejteket.

Ez lesz most az új trendi.

Kérdés: ha az előző sztenderd fals volt (és, mint tudjuk, igen sokan belehaltak ebbe a kezelési módozatba), lesz-e felelőse ezeknek a haláleseteknek? Népirtásnak számít-e a műtét-sugár kezelés alkalmazásának elrendelése a rákgyógyításban? De ne szaladjunk ennyire előre.

A Stanford Egyetem kutatói kidolgoztak egy kombinált immunstimuláns kezelési módot. Erről Tátrai Péter biológus számol be, részletesen. Mint írja, még csak egereken próbálták ki, az éles bevetés idén év vége felé kezdődhet el. Magát a gyógyítás folyamatát a biológus így írja le:

„A Ronald Levy laboratóriumában kidolgozott immunterápiás eljárás során két immunstimuláns parányi mennyiségét közvetlenül a daganatba fecskendezték, amivel aktivizálták a daganatba beférkőzött, de ott támadásképtelen állapotba került immunsejteket. Az aktivizálás nyomán kialakuló immunválasz nemcsak a megcélzott daganatot pusztította el, de a szervezet bármely más pontján található azonos típusú daganatokat is, sőt, megakadályozta vagy lefékezte az ugyanilyen daganatok későbbi kialakulását.”

Majd, írásában megemlíti azt is, hogy ez a gyógymód már nem újkeletű: 1891-ben hasonló módszerrel már gyógyítottak más betegséggel is kombinálódott, daganatos megbetegedéseket. Ugyanakkor fontos tény: a módszer már 1891-ben sem volt ismeretlen, tekintve, hogy az ókorban is alkalmazták ugyanezt a terápiás kezelést a daganatok visszaszorítására. Nagy kérdés, hogy mindezek ellenére, mi lehetett az oka annak, hogy a műtét-besugárzás kombót választották mégis, a XVIII. századtól kezdődően a rákgyógyításban, amikor tiszta sor: ha a műtéti feltárással oxigénhez jutnak a beteg sejtek, a szaporodásuk garantáltan és meg inkább beindul?

A biológus meg is jegyzi:

„Több évtizedes viszonylagos feledés után a modern onkoimmunológia korszakát az immunőrjárat (immunosurveillance) Lewis Thomas és Frank Macfarlane Burnet nevéhez köthető elmélete nyitotta meg 1957-ben. Az elmélet szerint a daganatos elfajulás jóval közönségesebb esemény, mint ahogy a ténylegesen kifejlődő daganatok gyakoriságából vélhetnénk: szervezetünkben szinte folyamatosan keletkeznek potenciálisan rákos sejtek, ám ezeket a kezdeményeket az immunrendszer testidegenként ismeri fel és elpusztítja, ezzel csírájában elfojtva a kóros sejtburjánzást.”

Az immunrendszerünk tehát csodákra képes, ha nem bombázzák szét a besugárzással, mint tették azt, az előírt orvosi protokollnak „köszönhetően” az onkológusok. S hogy a kutatási kísérletek milyen eredményeket hoztak?

„A kutatócsoport további kísérletekben igazolta, hogy az immunválasz fajlagos arra a daganattípusra nézve, amelyet az immunserkentő koktéllal kezelnek. Ennek bizonyítására az egerekbe egyidejűleg három helyen oltottak daganatot, amelyek közül kettő egyforma típusú, a harmadik viszont másféle volt. A két egyforma daganat közül az egyikbe immunkoktélt fecskendezve a kezelt daganat és az ugyanolyan fajta távoli daganat visszafejlődött, a másik fajta távoli tumor viszont zavartalanul növekedett. Hasonló eljárással azt is igazolni lehetett, hogy a kezelés nyomán kialakuló fajlagos védettség időben tartós: ha egy adott daganattípusból kikezelt egeret később ugyanazzal a tumorral újraoltottak, a daganat az emlékező immunválasznak köszönhetően nem indult növekedésnek, míg más daganattípusra nem terjedt ki ez az utólagos immunitás.”

A biológus, zárszavának igen frappáns címet adott. Kijelentve: ’Az immunrendszer még mindig kenterbe veri az orvosi technológiát’. …. Azt csak én teszem hozzá: no, meg a gyógyszerlobbit is (aminek köszönhetően – valószínűsítem – több évszázadon keresztül sem akarták meggyógyítani a rákos megbetegedéseket, ezért inkább megölték a beteg immunrendszerét). A biológus azonban tőlem jóval kulturáltabban és intelligensebben fogalmaz, amikor kijelenti:

„Az immun-onkoterápiában azért rejlik olyan hatalmas és mindmáig kiaknázatlan potenciál, mert az immunrendszer képességei a legmodernebb orvosi technika lehetőségeit is messze túlszárnyalják. Az immunrendszer oda is belát, ahová a legkisebb endoszkópok és a legmodernebb képalkotó műszerek sem láthatnak, és oda is elér, ahová a sebész kése sosem érhet. Ha egy érzékeny képalkotó vizsgálattal az egész szervezetet átvilágítjuk, pár milliméternél kisebb daganatkezdeményt aligha észlelhetünk, pedig egy ekkora növekmény már sok millió sejtből áll; az immunrendszer ugyanakkor egyetlen daganatsejtet is képes lefülelni.”

Végül így fejezi be értekezését:

„Az immunrendszer számára viszont jószerivel nem létezik hozzáférhetetlen hely, ezért alig akad olyan zug a szervezetben, ahol akár csak egyetlen tumorsejt is a leleplezés esélye nélkül elrejtőzhetne. S míg nincs az a műtét, amely egy áttétekkel teleszórt tüdőből vagy májból minden egyes tumoros gócot el tudna távolítani, az immunrendszernek úgyszólván mindegy, hogy egy, kettő vagy száz egyforma ellenséggel kell megküzdenie. Ha a Levy laboratóriumában kidolgozott módszer az emberekben is alkalmas lesz arra, hogy feloldozza a tumorellenes immunválasz béklyóit, az onkológia olyan segítőtársat kap, amely hatszázmillió évnyi tapasztalattal rendelkezik, és technológiája sok száz évvel a miénk előtt jár.”

Aranyoskáim!

Évek óta figyelemmel követem a kipróbált és ki nem próbált gyógymódokat a rákkutatásban és rákgyógyításban, mert egy igen ritka, és izgalmas betegségem van. Olyan, aminek láttán az orvosok is csak tárogatják szét a kezeiket, mert nem értik, és nem tudják megmagyarázni. Nevezetesen: jön a daganat és a cisztásodás, megteszi, amit meg kell tennie, rombolja, amit rombolnia kell, majd pár hét/hónap/év elteltével, ugyanazzal a lendülettel megy a daganat és a cisztásodás, mintha sosem lett volna. Mindez ultrahangos, és/vagy röntgen vizsgálatokkal is igazoltan. Az is, ha jön, az is, ha megy (kiemelve: mindenféle orvosi terápia nélkül). Megnevezni nem tudják ezt a jelenséget, és nem is tipikus elhelyezkedéssel érkeznek, mert egyaránt érintik az ízületeket, és a lágy szerveket is. Mikor, mihez van éppen kedve ezeknek a sejteknek.

Minek okán nálam terápiát még nem kezdtek el, lévén, nem meghatározható, mi ez. Ha bediagnosztizálnak valahol egy daganatot, vagy cisztásodást, 3-5-7 hét múlva újabb és újabb ultrahangos vizsgálattal figyelik, hogy ott van-e még, vagy eltűnt. Az ízületeken megjelenő daganatoknak több idő kell az eltűnéshez, de az is megtörténik, alapvetően 2-3 év alatt. Csak egy példa, a súlyosabb eseteim közül: 2014-ben röntgennel azonosították, hogy a jobb csukló cisztásodása okán eldeformálódott a sajkacsont. Az ortopédus akkor közölte: vághatunk, és kikaparhatjuk, de ennek az a kockázata, hogy évente vágni kell (mert a feltáráskor beáramló oxigén segíti a nem oda való sejtek szaporodását), mígnem végül használhatatlanná válhat a jobb kezem. Vagy. Viselem a fájdalmat, amíg bírom, és csak ez után vágunk.  Döntöttem: nem vágunk.

2017-ben, miközben terápiás kezelés nem történt, megállapították (szintén röntgennel), hogy a csontdeformitás megvan, de a cisztásodásnak nyoma sincs. Majd idén, szintén röntgennel megállapították (még mindig kezelés nélkül), hogy sem ciszta, sem csontdeformitás nem található. … A lágy szerveken megjelenő, már kísérő-jelenségeimnek számító kis gömbök pedig, átlag 3-5-7 hét alatt, folyamatos kontrollultrahanggal kísérten is, simán eltünedeznek – kezelés nélkül. Az alap immunbetegségem a lupus (pontosabban: ennek egyik, a vérképzést érintő alfaja), ez talán okozhatja ezt a galibát, de még ezt sem tudják biztosan megmondani az orvosok.

Pedig járok párhoz. …

Szóval nálam már a daganatos-cisztás diagnózisok olyan fogadtatásra találnak, mintha azt mondaná a doki, hogy influenzás vagyok. Jön és megy. … De nem mindenki ilyen szerencsés.

Jómagam esküszöm a testi és lelki immunrendszer erősítésére, gyógymódként – és most, ebben a hitemben, a saját esetemen túlmenően, a fenti, tudományos értekezés is csak megerősített. Nem alkalmazok ugyanis semmiféle privát orvosi-/természetgyógyászi kezelést, mindössze a vidékre költözés (és az ezzel együtt járó lelki nyugalom) volt a változtatás az életmódomban, ezen túlmenően, a saját magunk által megtermelt, garantáltan bio élelmiszereken (és az ezekből, saját kezűleg készített szószok, pácok, porfűszerek, savanyúságok, stb.) kívül még az étrendemen sem változtattam. Annyit talán, hogy nem iszom csapvizet egyáltalán (megmondom őszintén: mérgezőnek tartom). Nem szedek külön vitaminokat, de igen sokat vagyok napfényben, amíg szöszölök a kertben. És, ami nagyon fontos: ha mozgásként csak sétálni tudok, akkor sétálok. Még akkor is, ha fáj, vagy vízhólyagot tör a tenyeremre a mankó (ha azt már végképp fel kell vennem. Mert a mankó csak ellustítja az izmokat, miközben megterheli a másik oldalt, így, ha csak lehet, ezzel a lehetőséggel sem élek, csak, ha már elkerülhetetlen.). … Azt hiszem, nem is kell több erősítés az immunrendszerünknek ahhoz, hogy újra képessé tegyük a feladata ellátására, funkciójának betöltésére.

Minden olyan betegnek ajánlom ezt, vagy hasonló életmódot, akinél bediagnosztizálták ezt a betegséget. Baj nem lehet belőle, miközben lehet az orvosra hallgatni is. Az orvosi terápia (mert a rosszindulatúaknál ez elengedhetetlen), és a testi-lelki nyugalom megteremtése együtt, a mesterségesen felfújt zöldségek és gyümölcsök, a bolti szószok és pác-porok kiküszöbölése már lehet járható út abban, hogy segítsük szervezetünket/immunrendszerünket a daganatok leküzdésében. Kiemelve: a vitaminokat és ásványi anyagokat ne tablettában vegyük be. Hanem napfényben, és bio élelmiszerekben. … És igyunk ásványvizet, csapvíz helyett.

Szeretettel ölel titeket:

Öreganyus

 

Ha várod a következő történetet, akkor, kérlek, like-old a Nádfedeles blog Facebook oldalát,ide kattintva,  Ott kerül megosztásra elsőként. Ha elégedett vagy a tartalommal, like-olhatod, és meg is oszthatod, ha időd, és kedved engedi. Ha pedig átviszed a tartalmat egy másik blogra, kérlek, linkelj vissza.

komment
süti beállítások módosítása