Aranyoskáim!

Többször írtam már nektek arról, hogy a pénzügyi ismeretek című tantárgy bevezetése számotokra mindössze csak egy szemellenző lesz, a felnőtt életetek vonatkozásában, annak érdekében, hogy ne vegyétek észre: bármilyen formájú banki szolgáltatást fogtok igénybe venni, azzal nem jártok jól. Nem véltelen, hogy a tantárgy kidolgozásának kérdése, előzetesen nem került a civil érdekvédelmi szféra elé. …

Ne feledjétek, Drágáim: a bankok abból élnek, hogy feltűnés nélkül adósrabszolgaságba hajtják az embereket. Azáltal pedig, hogy a pénzügyi ismereteiteket bővítik, de mögé nem adnak számtokra jogi ismereteket is, az eredmény az lesz: a banki szerződésekkel továbbra is meg fognak vezetni titeket, és olyan szerződési feltételekkel követelhetnek nem létező pénzösszegeket rajtatok, amely szerződési feltételek meg sem felelnek a hatályos magyar jogi szabályozásnak. Annak érdekében, hogy ez ne válhasson nyilvánvalóvá számotokra, egyértelműen nem adnak az iskolában jogi tudást is a pénzügyi ismeretek mellé.

Miről is van itt szó? Hogy ne mondhassátok azt, hogy légből kapott badarságokat beszélek, Dr. Marczingós László ügyvédi irodájának üzenetét továbbítom nektek:

„Az un. deviza alapú kölcsönszerződések esetén szinte semmi másnak nincsen jelentősége, csak annak, hogy a felek a szerződés fő tárgya kapcsán (kölcsönösszeg meghatározottsága) miben és milyen módon állapodtak meg.

Az esetek döntő részében az tárható fel, hogy a fogyasztó bement a bankba, más pénzügyi szolgáltatóhoz, avagy annak képviselőjéhez, és elmondta, mekkora forint összegre lenne szüksége ahhoz, hogy az igénybe venni kívánt szolgáltatás, avagy megvásárolni kívánt áru ellenértékét megfizethesse. Ez gyakorlatilag 100%-os arányban kialakított egy egyedileg megtárgyalt forint kölcsönösszeget. Az adósokat ezen forint összeg kapcsán minősítették, mely pl. az OTP esetén egy szoftveres "játék" volt. Az ügyintéző bepötyögte az adós adatait, jövedelmét, etc, valamint a meghatározott forint összeget, fedezeti értéket, és a számítógép kidobta, lehet finanszírozni, vagy sem.

Amikor a bank (és más pénzügyi vállalkozások) írásba foglalták a szerződést, akkor beletettek egy olyan egyedileg meg nem tárgyalt feltételt, melyet a törvény általános szerződéses feltételnek nevez. Ez a feltétel volt a deviza konstrukció, melyet most nem elemzek, mert nincsen jelentősége. A deviza összeg soha nem képes találkozni a forint összeggel, hiszen maga az átszámítási módot deklarálta előbb a Kúria, majd a jogalkotó semmisnek, amikor a törvényi vélelmet felállította. Ezen szerződés részévé váló általános szerződéses feltétel tisztességtelensége mentén indítottak a bankok és más szervezetek pert a Magyar Állam ellen, a törvényi vélelem megdöntése iránt, mely sikertelennek bizonyult. Ergo, a teljes bankrendszer azt állította eleddig, hogy a deviza konstrukció egy általános szerződéses feltétel volt.

Csakhogy időközben a Fővárosi Ítélőtábla is rájött - köszönet érte dr. Bihari Krisztina kolléganőmnek, akinek ügyében ez felvetődött - hogy a Ptk. 205/C.§ alkalmazandó, mely szerint, ha az ászf ellentétben áll az egyedileg megtárgyalt feltétellel, akkor az egyedi feltétel válik a szerződés részévé, az ászf-be foglalt deviza konstrukció nem. Ebből az következik, hogy a perben akár feleslegessé is válhat az okiratokkal szemben való bizonyítás, hiszen ha a bank képes is annak bizonyítására, hogy az ászf a szerződés részévé vált, annak bekövetkeztét maga a törvény zárja ki.

Nos, ha marad a szerződés fő tárgyaként a meghatározott forint kölcsönösszeg, csakhogy a bankok azt állítják, hogy enélkül nem is kötöttek volna szerződést az adósokkal, így az akarati disszenzus problematikája vagy a szerződés létre nem jöttéhez vezet, vagy annak szankciós semmisségéhez. De ebbe most ne menjünk bele, mert nem ide tartozik, és amúgy is kevesen értik meg. Nagyon kevesen...

De teljesen mindegy, hogy nem jött létre a szerződés, vagy az semmis, mindkettő következménye, hogy a szerződés olyan, mintha nem is létezne, ahhoz jogi hatály nem köthető, az joghatás kiváltására alkalmatlan, így a szerződést felmondani, módosítani sem lehetséges. Pláne nem lehet a szerződés alapján engedményezni azon jogokat, mely a szerződésből nem is fakadhat. Végül, nem alkalmas végrehajtás megindítására sem.

Mivel a fenti témakör gyakorlatilag az összes ilyen deviza alapú szerződést érinti, elmondható, hogy a DH törvények sem képesek szabályozni a problémát, mert a DH1 törvény 3.§ (1) bekezdése és a 4.§ (1) bekezdése meghatározza azon szerződés részévé váló általános szerződéses feltételt, melyet semmisnek, így érvénytelennek tart, és ezen érvénytelenségi okot próbálja orvosolni azzal, hogy a különnemű árfolyamok helyébe akarja betenni az MNB árfolyamokat. Csakhogy a Ptk. 205/C.§ eleve kizárja azt, hogy a DH1 törvény szerinti feltételek a szerződés részévé váljanak, így a DH törvények "a büdös nagy semmire épülnek", ahogyan azt egy kőműves ismerősöm megfogalmazta - az roppant szar alapozás kapcsán.

A bankok puszta számítási módjai, avagy az MNB okoskodása az árfolyamokkal, a semmiben lóg, mert nem alapul érvényes jogügyleten. Sem a bankok, sem az MNB nem keresett, nem veszített az ügyön, mert nincsen ügy. A banki könyvelések hamisak, és az állított követelések alaptalanok.

Így azon nevetni, hogy azt mondom, nincsen olyan kár, melyet az állam kártalaníthatna, dőreség.

A jogalkotónak azt illene deklarálnia, hogy a szerződéses fő szolgáltatás kapcsán kialakított ászf rendszere nem képes felülírni a felek által kialakított forint konszenzust, és nem kellene ehhez 2.000.000 per. Más kérdés, hogy az egyes jogügyletek kapcsán keletkező szolgáltatás (folyósított forint kölcsön) és az ellenszolgáltatás (adós által visszafizetett tartozás) kapcsán a bankok törvényesen rendezzék az esetleges követeléseket, tartozásokat.

A jogalkotónak törvényben kellene nevesítenie, hogy az összes faktorálás (engedményezés) érvénytelen, tisztességtelen, ugyanis a bankoknál kellene maradnia az összes ügyletnek, és őket terheli annak jogi és morális felelőssége, hogy az ügyfelekkel rendezzék a dolgokat.

Ahol egy adós tulajdonát végrehajtották, elárverezték, ott magát az árverést visszacsinálni nem lehetséges, de súlyos kártérítési felelősséget vet fel a végrehajtást elrendelő közjegyzők és a végrehajtást kérők kapcsán.

Az összes eddig jogerőssé vált olyan ítélet, mely az adósokat a földbe taposta, a bírósági szervezet elleni kártérítési felelősséget nyitja meg, és bizony neki kell szaladni a bíróságoknak ilyen kártérítési perekben. Erre maga az Alkotmánybíróság is utat nyitott számos határozatával, illetve az új Polgári Perrendtartás kodifikációja is nevesítette a bíróságok objektív felelősségét.

Mivel a devizás ügyvédek többsége megfutamodott, alig maradt tisztességes ügyvéd, aki viszi az ügyeket. De gondoljunk bele, a siófoki ügyvéd elhunytával ezrével maradnak olyan ügyfelek, akik esetében kiderül, a blanketta keresetek sehol sem tartanak.

Jelenleg az egyedi perekben kell azt bizonyítani, hogy egy feltétel egyedileg megtárgyalt, vagy ászf. A bankok simán szemen köpik magukat és közlik, hogy egyedileg megtárgyaltak a devizás feltételek, csakhogy a DH perekben nem ezt állították. Ebből következendően vagy vár valaki, és végrehajtják, kiszipolyozzák, vagy lép. Ám lépni, igen drága.

Az állam erre hajt, és ennél gusztustalanabb dolgot alig hord hátán a föld.”

Aranyoskáim!

Bízom abban, hogy így már, ebben a formában kiválóbban érthető, miért szajkózom azt: a pénzügyi ismeretek órán, ha nem tanulhattok a pénzügyekhez kapcsolódó jogi ismeretekről, akkor csak a szándékos megvezetéseteket készítik elő a bankok – állami segédlettel -, annak érdekében, hogy még több embert (a ti, felnövő nemzedékeket is) tereljenek a pénzügyi-banki bitófa alá. …

Mivel tenni ez ellen nem tudok, így azt javaslom, ha mégis bevezetik, ebben a formában ezt a tantárgyat: csak annyit tanuljatok meg belőle, amivel le tudtok vizsgázni. De a vizsga után sürgősen töröljétek ki a fejetekből azt a rengeteg hazugságot és ferdítést, amit megtanítanak nektek a pénzügyi ismeretek órákon. …

(ha véletlenül észbe kapnának, ott, fönn, és mégis oktatnának ehhez a tárgyhoz jogi ismereteket is, akkor ez a tanács nem érvényes.)

Szeretettel ölel titeket:

Öreganyus

Előzmények:

Amiből sosincs elég - a pénz ....

Van-e köze a matematikának a pénzügyekhez?

Ha várod a következő történetet, akkor, kérlek, like-old a Nádfedeles blog Facebook oldalát,ide kattintva,  Ott kerül megosztásra elsőként. Ha elégedett vagy a tartalommal, like-olhatod, és meg is oszthatod, ha időd, és kedved engedi. Ha pedig átviszed a tartalmat egy másik blogra, kérlek, linkelj vissza.