Aranyoskáim!

Egy nagyon nehéz témát hozok most nektek, ez pedig az öröklés kérdése. Az új jogszabályok szerint, ha az egyik szülőtök második (vagy többedik) házasságot kötött, és elhalálozik, az ő halálát követően az új házastársával lakott közös lakás tulajdonrészét, bár öröklitek, de azzal az új házastárs fog rendelkezni, mert az ingatlanon sírig tartó haszonélvezeti joga keletkezik. Ez azt jelenti: ha PAS-gyermekek vagytok, akkor a különélő szülőtök után, érdemtelenség címén csak elviekben, vagy még úgy sem fogtok örökölni. Ha nincs jelen a PAS, akkor is csak az új házastárs jóindulatán múlik majd, hogy az örökölt ingatlanrészben lesz-e lakhatási jogotok, vagy nem.

Tudom, így elsőre ez nagyon bonyolultan hangzik, mélyedjünk hát el a kérdésben. A módosított öröklési szabályok szerint a gyermek elhunyt szülőjétől az öröklési sorrend szerint örököl. Így van ez az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatban is. Ugyanakkor, a jogalkotó kiemelt figyelemmel volt az új szabályok megalkotásakor a túlélő házastársra, így a törvény módosításakor kikötötte, hogy a túlélő házastársnak sírig tartó haszonélvezete van, úgy az általuk közösen lakott ingatlanon, mint az ingatlan berendezési tárgyain. Ez így rendben is van, akkor, ha a túlélő házastárs a ti másik, vér szerinti szülőtök, mert akkor nyugodtan élhettek az ingatlanban, ha más lakhatási lehetőségetek nincs.

Igen ám, de mi a helyzet abban az esetben, ha a túlélő házastárs nem a ti vér szerinti szülőtök, Drágáim, hanem a mostohaszülő?

Ebben az esetben az elhunyt szülő ingatlanán lévő tulajdonrész hányadát megöröklitek, de az olyan, mintha nem is volna, tekintettel arra, hogy az özvegynek az ingatlanon sírig tartó haszonélvezeti joga keletkezik. Ráadásul ez a haszonélvezeti jog nem is megváltható. Ennek megváltását ugyanis a törvény kizárja. Tehát adott egy megörökölt tulajdonjogotok, ám ezzel a joggal nem élhettek, mert az özvegy haszonélvezeti joga erősebb, mint a ti, örökléssel keletkezett tulajdonjogotok. A szülőtől örökölt ingatlanban tehát, ha a mostohaszülő nem járul hozzá, nincs lakhatási jogotok.

A mostohaszülő haszonélvezeti joga csak egyetlen esetben korlátozható, illetve tehető semmissé, mégpedig abban az esetben, ha bírósági úton bizonyítjátok, hogy az elhunyt szülővel együtt élő új házastárs életvitele ún. kiesési okot alapoz meg, az öröklésből. Ilyen kiesési ok, ha rosszban voltak elhunyt szülőtökkel, vagy éppen már szét is költöztek, és a kapcsolat megjavulása sem volt várható. Ezt pedig a legnehezebb bizonyítani, mert szubjektív kritériumokat tartalmaz (de nagyon jól fognak vele keresni az ügyvédek, bár, az egész tárgyalás-sorozat számotokra eredmény nélkül fog záródni).

Leegyszerűsítve tehát úgy is mondhatjuk: a gyermeki jogok az új öröklési szabályokban egyáltalán nem érvényesülnek.

Tovább bonyolítja a tényállást, ha éveken keresztül elidegenített titeket a veletek együtt élő szülő a tőletek különélő szülőtöktől. Ebben az esetben egyrészt, ha nem vagytok hajlandók találkozni a különélő szülőtökkel (ahogy telik az idő a PAS-ban, egyre inkább jellemzően, akkor már saját elhatározásotokból), akkor azonnal bizonyítást nyer az öröklésre való érdemtelenségetek. Amit a túlélő özvegy játszi könnyedséggel bizonyítani is fog, abban az esetben, ha a PAS induktorotok megindítaná a hagyatéki végzés megtámadását a bíróságon (PAS esetében ugyanis garantáltan nem ti, hanem a PAS induktor fogja ezt megtenni).

Ugyanakkor fontos pszichikai tényező a történetben, hogy ha el vagytok idegenítve a különélő szülőtöktől, akkor automatikusan el vagytok idegenítve a különélő szülőtök új házastársától is. Ez pedig maga után vonja azt a helyzetet, hogy ha esetleg az öröklés idején nem volna hol laknotok, akkor továbbra sem lesz hol laknotok. A túlélő özvegy ugyanis nem kötelezhető arra, hogy egy számára véridegen, és számára egyébként is ismeretlen gyermekkel közös háztartásban éljen.

És még nem beszéltem, Aranyaim, azokról az esetekről sem, hogy ha az új házastárssal közös gyermek születik, illetve, ha az új házastársnak vannak saját gyermekei, akik vele együtt beköltöztek a ti szülői házatokba, az új házasság megkötésekor. Az ilyen esetekben a féltestvéreiteknek és a mostohatestvéreiteknek több joga van a szülői házatokban lakni, a ti szülőtök halála után, mint nektek lesz – az új szabályozás szerint.

Már ennyiből is kiválóan látható, hogy bár nagyon alaposan, éveken keresztül készítették elő a Polgári Törvénykönyv, és ezen belül az öröklési szabályok új változatát, mégis, a gyermekjogok érvényesülése terén nem kevés kívánnivalót hagy maga után, az átgondolatlanság, és az, hogy civil egyeztetésre nem került sor a módosítás bevezetését megelőzően. Hiszen csak arra az esetre gondoltak, amikor az elhunyt szülő még az első házasságában élt halála pillanatában. A többi eset egyáltalán nem került szabályozásra.

Van ám ennek az átgondolatlanságnak egy nagyon súlyos következménye is. Nevezetesen az, hogy végleg elveszíthetitek a szülői házatokat, ha a vér szerinti szüleitek válását követően a különélő szülőtök maradt a válás idején még közös ingatlanban.  Mert bár a tulajdonrész örökléssel átszáll rátok, de - második házasság esetében -  azon egy családtól véridegen személynek sírig tartó haszonélvezeti joga keletkezik. Ezt a haszonélvezeti jogot nem tudjátok megváltani, mert ezt a törvény kategorikusan megtiltja nektek. Ugyanakkor, ha a haszonélvező elhalálozik, akkor a haszonélvezeti jogát nem ti, hanem az ő örökösei fogják örökölni majd. És ebben a formában soha többé nem léphettek át a szülői házatok ajtaján. Ha ők nem akarják.

További bonyodalmakat okoz majd e területen belül, hogy az öröklést követően rendelkezni fogtok egy, gyakorlatilag hasznavehetetlen tulajdoni hányaddal az ingatlanon. Ez pedig azonnal kizárja, hogy az első lakáshoz jutó fiatalok kedvezményei közül bármelyiket is igénybe vehessétek. Hiszen nem áll meg az első lakáshoz jutás feltétele, ha van már egy ingatlanban tulajdoni hányadotok. Önkormányzati lakást sem fogtok tudni igényelni, mert azonnali kizárási ok lesz az igénylés alól az, hogy egy ingatlanban rendelkeztek tulajdonrésszel. Marad tehát az albérlet, vagy az utca – pedig, elviekben lakástulajdonosok volnátok. …

Persze, mindez a helyzet nem áll fönn akkor, ha az elhunyt szülőtök még az első házasságában élt a halála napjáig, illetve nem áll fenn akkor sem, ha a folyamatos és megfelelő színvonalú kapcsolatban voltatok a különélő szülőtökkel, akkor is, miután ő új házasságot kötött. Ezek az esetek azonban egyre ritkábbak. És ebben a formában kijelenthető: rengeteg gyermeket semmiz ki az új öröklési jogszabály, szülei válását követő élethelyzetek, és az azokról való jogalkotói nem rendelkezés folyományaként.

Aranyoskáim!

Nem szabad megijedni mindattól, amit leírtam. Ez a helyzet ugyanis elkerülhető, mégpedig azzal, hogy a szüleitek végrendelkeznek, és a végrendeletükben gondoskodnak rólatok – ha már a jogalkotó figyelmen kívül hagyott titeket, és elfeledkezett arról, hogy szüleitek, életük folyamán, bizony elválhatnak. Ily módon a végrendeletben kiköthetik, ki, hogyan, miként, milyen mértékben használhatja az örökül hagyott ingatlanát. Persze ehhez is az szükséges, hogy kiegyensúlyozott, jó kapcsolatban legyetek a különélő szülőtökkel.

És ezt jó, ha minden PAS induktor az eszébe vési, és szem előtt tartja. Ha nem akarja megfosztani nemcsak a különélő szülőjétől, hanem a tőle való örökségétől is a gyermekét.

Szeretettel ölel titeket:

Öreganyus

Ui: Vonatkozó kérdésemet feltettem a Miniszterelnöki Hivatalnak is. Válaszukat várom.

Ha várod a következő történetet, akkor, kérlek, like-old a Nádfedeles blog Facebook oldalát,ide kattintva,  Ott kerül megosztásra elsőként. Ha elégedett vagy a tartalommal, like-olhatod, és meg is oszthatod, ha időd, és kedved engedi. Ha pedig átviszed a tartalmat egy másik blogra, kérlek, linkelj vissza.